A WWF neve hallatán legtöbbeknek az aranyos állatok megmentése ugrik be, pedig munkájuk ennél jóval sokrétűbb, például elszegényedett települések természeti környezetét hozzák rendbe, amellyel munkahelyeket is teremtenek. Céljuk, hogy felhívják a figyelmet a természeti értékek védelmének fontosságára, amiért egyébként mi magunk, átlagemberként is tehetünk a mindennapjainkban. Antal Alexával a WWF Magyarország kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Adó1százalék.com: Tudna mesélni a WWF-ről, milyen célokért küzdenek?
Antal Alexa a WWF Magyarország kommunikációs vezetője: A nemzetközi WWF több mint 55 éve alakult, Magyarországon pedig mintegy 25 éve van jelen a WWF Magyarország Alapítvány. Küldetésünk, hogy egy olyan jövőt építsünk, amiben az ember és a természet harmóniában él. A nemzetközi célokat követjük, de ezen belül nagyon fontos, hogy országos stratégiákat alakítsunk ki, a hazai igényeknek megfelelően.
A magyar WWF-nél jelenleg 20 fő állandó munkatárs dolgozik. Tevékenységi eszköztárunk alapvetően hárompillérű: a terepi munka, lobbi és szakpolitika, a harmadik pedig a környezeti nevelés, szemléletformálás. A terepi munka esetében helyi szervezetekkel, önkormányzatokkal és nemzeti parkokkal dolgozunk együtt. Pozitívum egyébként, hogy hazánkban a különböző környezetvédő civil szervezetek, más-más szegmensekkel foglalkoznak, így számos esetben ki tudják egészíteni egymás tevékenységét, de gyakran támogatják is egymás munkáját a közös célok érdekében.
Emellett önkéntesek segítik munkánkat. Nagy segítséget jelent számunkra, hogy az irodai munkánkban és a rendezvényeinken be tudnak segíteni.
Ha szeretné felajánlani adója 1 százalékát a szervezet részére, akkor tekíntse meg a WWF Magyarország Alapítvány adatlapját, ahol mindössze pár perc alatt tehet felajánlást.
Adó1százalék.com: Mennyire fontos ma Magyarországon az embereknek a környezetvédelem? Mennyiben változott ez az elmúlt években?
Antal Alexa: Készítettünk két lakossági felmérést, az elsőt 2010-ben, a következőt pedig 2016 őszén, amelyekben a magyar társadalom attitűdváltozását mértük fel. Az eredményekből az látszik, hogy nem sokat változott az emberek hozzáállása az elmúlt években, nem javult igazán a környezetvédelem iránti érdeklődés. Ugyanakkor van egy-két fogalom, ami ma már ismertebb, ilyen például az éghajlatváltozás, amiről az derült ki, hogy a legtöbben tisztában vannak a jelenséggel, de sajnos a válaszadók többsége nem tartja fontosnak, hogy a média többet foglalkozzon azzal. Egy-két kérdésben észlelhetőek változások, ilyen például a szelektív hulladékgyűjtés, amit ma már egyre többen építenek be a napi rutinjukba. Sajnos azonban sok dologban még mindig nem tapasztalható szemléletváltozás, például a tudatos vásárlás területén.
A téma iránti alacsony érdeklődésnek egyik oka, hogy hazánkban számos szociális probléma van jelen. Az emberek nem érnek rá foglalkozni a környezetvédelemmel, pedig az éghajlatváltozás mérséklése és a természeti erőforrások védelme mindannyiunk közös érdeke. Nem csupán aranyos állatfajok eltűnéséről beszélünk, ennél sokkal többről van szó, a lakosság társadalmi és gazdasági jóléte függ a természeti erőforrásoktól, amiknek az elherdálása sajnos még mindig jellemző.
Adó1százalék.com: Mesélne megvalósult, illetve a jelenleg is megvalósuló programjaikról?
Antal Alexa: Egy már megvalósult programunk egy 47 hektáros terület, a Szabadság sziget és a hozzátartozó 3 km hosszú dunai mellékág helyreállítása volt, amely 2013-ban fejeződött be. Itt az alapvető probléma az volt, hogy egy a 80-as években épült gát elzárta a víz útját, ezáltal a terület elindult a feliszapolódás útján. Márpedig ezek a mellékágak és szigetek fontos természeti élőhelyek, nagyon sok halfaj csak itt tud ívni, számos vízi madár ilyen területeket kedvel fészkelés és táplálkozás szempontjából, mint például a fekete gólya.
Csarna Völgy, egyike az utolsó háborítatlan erdőterületeknek hazánkban Fotó: Gálhidy László
A program során a sziget kezelését a nemzeti park fennhatósága alá helyeztük, őshonos fafajokat ültettünk, és ami invazív volt, vagyis idegenhonos, azokat eltávolítottuk. A mellékágat 8 hónapon keresztül iszapkotró hajókkal kikotortattuk, hogy az iszapot eltávolítsuk. A kőgátat megbontottuk, az ivóvízvezetéket, ami a kőgátban futott, azt a meder alá helyeztük. Ma már folyik a víz a mellékágban, és a sziget is szép, háborítatlan élőhely lett, ami egyébként gyalogosan nem, csak hajóval közelíthető meg. A helyi közösségnek is kedvezett a program: az evezősök és a horgászok nagyon örülnek annak, hogy újra átfolyik a mellékág. Mindezt az Európai Unió Life alapjából, magánadományokból és a hazai vállalati szektor támogatásaiból valósítottuk meg.
Egy másik, jelenleg is zajló programunk Tiszatarjánhoz kötődik, ami egy elszegényedett régióban található zsáktelepülés, számos hátránnyal küzd. A projekt során a Tisza mentén elszaporodott invazív – idegenhonos, intenzíven terjedő - gyalogakácot szerettük volna eltávolítani, amely alapvetően nem könnyű, hiszen ha nem kezelik megfelelően a területet, a növény az eltávolítás után még agresszívabban nő. Egy olyan gazdasági modellt alakítottunk ki, amelynek során a helyi közmunka program keretein belül a gyalogakácot eltávolítjuk, majd a helyi középületek kazánjaiba (óvoda, iskola, önkormányzat stb.) biomasszaként visszaforgatjuk azt, ami 8-10 millió forint spórolást jelent a településnek évente. Ezáltal a település függése a gázszolgáltatótól csökken, emellett a program munkahelyeket teremt, körülbelül 30 főnek ad folyamatosan munkát. A területen, ahonnan eltávolítottuk a gyalogakácot, őshonos fűzfajtákból energiaültetvényt telepítünk, ami további energiaforrást biztosít a településnek.
Tiszatarjáni bivalyokA terület egy részén pedig egy vizes élőhelyet alakítottunk ki, amit gyakorlatilag „visszaadtunk” a természetnek. A területre őshonos vízibivalyokat és szürkemarhákat telepítettünk, amelyek legelésükkel, taposásukkal megakadályozzák, hogy visszanőjön a gyalogakác. A környezet mostanra egy gyönyörű szép vízi paradicsom, nagyon sok ritka madár szeret odajárni, és hódok is tarkítják az élővilágot. A jövőben a tó mentén tanösvényt szeretnénk kialakítani jelzőtáblákkal, ami az ártér megismerését és a szemléletformálást szolgálná. A modell a helyi ökoturizmust is serkentheti. Mindemellett fontos eredmény, hogy a falu lakossága nem csökkent az elmúlt években, ami nagyon ritka ezen a vidéken.
Ezt a programot más településeken is szeretnénk megvalósítani.
Videó a programról: https://www.youtube.com/watch?v=hnsEagQAyIQ
Adó1százalék.com: Sokat hallani a hiúz és farkas védelmi programjukról, ez mit takar pontosan?
Antal Alexa: Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósággal együttműködve a kutatásra és a szemlékletformálásra helyezzük a hangsúlyt. Kameracsapdákat helyeztünk ki a Nemzeti Park területére több helyen, szeretnénk továbbá az eddigieknél sokkal pontosabb képet kapni az állatok mozgásáról, szokásairól, így egy hiúz megfigyeléséhez csapdákat helyeztünk ki, és terveink szerint rádiótelemetriás nyakörvvel látnánk el az állatot, amely egy éven át lehetővé tenné a pontosabb megismerést. Ezek a nagyragadozók egykor őshonosak voltak Magyarosságon, de az 1900-as évektől elkezdtek kipusztulni, ugyanakkor a 80-as évektől nagyon kis létszámban elkezdtek visszatérni. A létszámuk még mindig nagyon alacsony, jelenleg kevesebb mint 15 hiúz és kb ugyanennyi farkas él hazánkban.
Érdemes tudni, hogy az erdőkben a nagyragadozók jelenléte nagyon fontos, mert szabályozzák a növényevők létszámát, illetve a viselkedésük is megváltozik. Ha nincs ragadozó, akkor nyugodtabban és jóval tovább maradnak egy területen, és sokkal jobban tarra rágják a növényzetet, ami az erdő megújulását nehezíti. Vagyis a nagyragadozók hozzájárulnak az egyensúly kialakulásához és megtartásához.
Kameracsapdás felvételek a youtube csatornán: https://www.youtube.com/user/wwfmagyarorszag
Adó1százalék.com: Mesélne személetformáló programjaikról, rendezvényeikről?
Antal Alexa: Az egyik projektünk a jelenleg is zajló Élő Duna Turné, ami városról városra jár. Ez egy interaktív, életnagyságú társasjáték, amin keresztül a folyó értékeit mutatjuk be.
A tavalyi évben pedig egy tehetséggondozó projektet folytattunk, amelynek során 14-16 éves diákok egy éven keresztül gyakorlati programokban vehettek részt. A rengeteg terepi munkával és gyakorlati tudás átadásával az volt a célunk, hogy a diákok a fenntarthatóság iránt érzékenyek legyenek, egyfajta „nagykövetté” váljanak, és együtt saját megoldásokat találjanak ki a fenntartható jövő biztosításával kapcsolatban.
Egy másik szemléletformáló rendezvényünk az európai kezdeményezésű, hazánkban 2008-ban indult Nagy Ugrás. Minden évben július második vasárnapján egy választott természetes élővízbe ugrunk, célunk, hogy felhívjuk a figyelmet az édesvizek védelmének fontosságára. A programba bármely település csatlakozhat, sőt fel szoktuk kérni a hazai városokat, falvakat, hogy szervezzék meg a saját nagy ugrásukat. Évről évre egyre több település csatlakozik.
A Nagy Ugrás, Fotó: Merle IstvánVideó: https://www.youtube.com/watch?v=nCbKW8fcXMw
A Föld Órája pedig egy világszintű WWF kezdeményezés, ami 2007-ben indult Ausztráliából. A programmal az éghajlatváltozásra hívjuk fel a figyelmet azzal, hogy 60 percre lekapcsoljuk a felesleges fényeket. 2017-ben már több mint 180 ország, mintegy 7000 település csatlakozott a kezdeményezéshez. A magánszemélyek az otthonaikban a lámpákat, a települések pedig a díszvilágításukat kapcsolják le helyi idő szerint 20:30-21:30 között. Ugyanakkor ez egy szimbólum, a lényeg, hogy mit teszünk hosszú távon a mindennapjainkban az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésért.
A Föld Órája, Fotó: Merle István
Adó1százalék.com: Sokan arra hivatkozva nem foglalkoznak a környezetvédelemmel, hogy az országnak sok más egyéb: szociális, gazdasági problémával kell szembenéznie. Pedig nem feltétlenül nagy projektekben kell gondolkozni, átlagemberként környezetünk megóvásáért. Mégis hogyan?
Antal Alexa: Nagyon fontos az energia- és víztakarékosság. Már egészen apró lépésekkel is tehetünk, például, ha fogmosás közben elzárjuk a csapot, vagy csak akkor indítjuk el a mosógépet, ha tele van.
A tudatos vásárlással szintén sokat tehetünk, melynek lényege, hogy mérsékeljük a túlfogyasztást, és megpróbálunk okosan választani. Ha vannak helyi termékek, azokat részesítsük előnyben, mert valószínűleg kevesebbet utaztak és jó eséllyel a minőségük is jobb. Emellett érdemes tájékozódni a termék gyártójáról is, olyan cégről ugyanis, amiről lehet tudni, hogy nem tesz lépéseket a fenntartható termelésért ne részesítsük előnyben, ha van más alternatíva is. A halfogyasztás esetében például érdemes hazánkban édesvízi halat választani, de, ha tengeri terméket szeretnénk venni, akkor olyat válaszunk, amely fenntartható halászatból származik. Erre vannak tanúsítványok, például az MSC.
Fontos tudatosítani, hogy minden, amit megeszünk, elhasználunk, fogyasztunk, vagy amivel közlekedünk, az valamilyen hatással van a bolygóra. Például egy csésze tejeskávénak a vízlábnyoma – vagyis csak a vízmennyiség amelyre szükség volt az előállításához - körülbelül 200 liter, egy pamut pólónak kb. 2700 liter. Nem kell emiatt lemondani ezekről a termékekről, de érdemes tudni, hogy minek mekkora a környezetre gyakorolt hatása, és hogy mivel csökkenthetjük ezeket.
Ezzel az angol nyelvű kalkulátorral megnézheti, hogy egy adott terméknek például mekkora az ökológia lábnyoma.
Adó1százalék.com: Mire használják fel az 1 százalékos támogatásokat?
Antal Alexa: Hatalmas segítséget jelentenek nekünk az adófizetőktől érkező felajánlások, amelyeket ezúton is szeretnénk megköszönni. Az 1 százalékos támogatásokat a már említett programok – a nagyragadozók védelmére, az erdők védelmemének biztosítására és a vizes élőhelyeket rehabilitálására – vagyis a hazai természeti értékek védelmére fordítjuk, és szeretnénk, ha ezeket a jövőben is folytathatnánk.
Szerző
Ivanyos Judit
Ivanyos Judit
