A kismacskától az óriáskigyóig - a NOÉ Állatotthon minden állatot befogad

A NOÉ Állatotthon nemcsak kutyáknak és macskáknak, hanem számos más állatfajtának, még lámáknak és óriáskígyóknak is otthont ad. Az állattartáson és az állatmentésben kívül felvilágosító programokat, rendezvényeket is tartanak. Az utóbbi időben pedig már a Krisna-tudatú hívők közösséggel is együttműködnek. Schneider Kingát kérdeztük a NOÉ tevékenységéről és a két szervezet közös munkájáról.
 
Meséljen az Állatotthonról!
 
Schneider Kinga a NOÉ Állatotthon szóvivője:
A NOÉ Állatotthon 23 éve végez állatmentő munkát, 2000 óta vagyunk közhasznú alapítvány. Az állatotthon Budapest területén található, közel nyolc hektáron terül el, és több mint ezer állatnak ideiglenes, vagy sok esetben végleges otthona. Nemcsak kutya és macska, hanem mindenféle más állat is lakik nálunk, például vadonélő állatok, rókák, borzok, őzek, szarvasok, de van óriáskígyónk, mosómedvénk, sőt egy majmunk is van. Emellett hagyományos háztáji állatok is laknak nálunk: disznók, kecskék, birkák és még szarvasmarhák is.
 
 
Hogyan kerülnek az állatok az otthonba?
 
Schneider Kinga: Soha nem vásárolunk állatokat, befogadottjaink mentett állatok. A legkülönbözőbb helyzetből érkeznek hozzánk. Az egyik láma például egy tönkre ment vándorcirkuszhoz tartozott, majmunkat pedig nagyon rossz körülmények között tartották egy magánháznál. Minden állatnak megvan a maga története, még a tyúkoknak is, akiknek halál lett volna a sorsuk, ha nem jutnak el hozzánk.
 
A NOÉ Állatotthon honlapján egyébként fel vannak sorolva a nálunk lakó állatok, és a történetükről is olvashat. 
 
 
Az állatmentésen kívül, milyen tevékenységeket folytatnak?
 
Schneider Kinga: Az állatmentésen kívül két nagyon fontos tevékenységet végzünk. Az egyik a katasztrófa-segítő csoportunk, ha valami természeti vagy ipari katasztrófa történik, akkor segítünk. Az árvizek miatt sajnos megint szükség lehet a csoportunk munkájára. Ilyenkor elsősorban az állatokat mentjük, de az állatok soha sicsenek emberek nélkül, így természetesen ilyenkor gazdáikat is segítjük.
 
Emellett oktató, felvilágosító munkát is végzünk, ennek egy része kifejezetten gyerekekre vonatkozik. Járunk óvodákba, iskolába, de a kicsik is jönnek hozzánk. A foglalkozások során beszélgetünk a felelős állattartástól és az állattartás kultúrájáról és a természetről. Amikor eljönnek hozzánk, végig kísérhetik egy-egy állat mindennapjait, megtudhatják, hogyan élnek azok a haszonállatok, amelyek gyakran az otthoni asztalra kerülnek. Ezzel gondolkodásra, felelősségteljes viselkedésre serkentjük őket – fontos azonban, hogy nem erőszakosan, hanem finoman tanítjuk ezeket meg nekik.
 
 
Másrészt egy szemléletformáló szerepet is szeretnénk magunkra vállalni, ami nem csupán a gyerekekre, hanem a felnőttekre is vonatkozik. A gyerekeknél az emóciós hatások sokkal jobban működnek, a felnőtteknek inkább számadatokkal, képekkel mutatjuk be ugyanazt. Eddig nagyon pozitív eredményekről tudunk beszámolni, bízunk benne, hogy a hozzánk látogatók továbbadják az itt hallottakat, és egyre szélesebb körben lesz hozadéka szemléletformáló tevékenységünknek.
 
Melyek azok a tipikus problémák Magyarországon, melyek miatt menhelyre kerülnek állatok?
 
Schneider Kinga: Az egyik a vadállatok csoportja, melyre egyébként a legkevesebb ráhatásunk van. Hozzánk kerülnek általában azok a vadállatok, amelyek a vadászok által megsérültek, árván maradtak vagy az autó ütötte le őket.
 
Gazdasági haszonállatok tekintetében hazánk nagyon alacsony állattartási kultúrával rendelkezik. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogyan tartják ezeket az állatokat, például az ólban élő disznókat, a rácsokon nevelt tyúkokat vagy a vágóhídra szánt lovakat. Ez mind olyan probléma, hogy ha lenne rá kapacitásunk, sokkal több állatot menthetnénk meg.
 
Ezek mellett számos a gazdájuk által leselejtezett házi „kedvenc”, kutya, macska kerül hozzánk.
 
Ahogy a Budapesti Állatkertben Önöknél is van virtuális örökbefogadás. Ez mit takar pontosan?
 
Schneider Kinga: Társállatok tekintetében az örökbefogadás lehet valós is – kutyákat, macskákat, akár nyuszikat vagy más rágcsálókat is örökbe lehet fogadni, hazavinni és gondoskodni róluk.
 
Más állatok esetében egy virtuális örökbefogadásról van szó. Ez pénzbeli támogatást is jelent, amit az örökbefogadott állatnak ellátására, gyógyítására fordítunk. Az állatotthon egyébként szabadon látogatható, tehát a hét bármelyik napján el lehet jönni az örökbefogadott állatokhoz.
 
 
Milyen a hely látogatottsága?
 
Schneider KingaVáltozó, szombaton tartjuk nyílt-napunkat, ekkor minden részleg nyitva áll, és ilyenkor jönnek legtöbben. Szombaton visszük ki a kutyákat sétálni, gyakran ezeken az alkalmakon kapnak kedvet látogatóink egy-egy állat örökbefogadására.
 
Hétköznap pedig a konkrét örökbefogadó szándékkal érkező vendégek, illetve a szervezett gyermek vagy a cégektől érkező felnőtt csoportok jönnek hozzánk.
 
Hogyan alakult ki az együttműködés a NOÉ Állatotthon és a Krisna-tudatú közösség között?
 
Schneider Kinga: Hosszabb ideje kerestünk olyan partnereket, akikkel gyakorlati és szemléletbeli célkitűzéseinket közösen tudjuk megvalósítani. Egyedül harcolni a „tengerben” sokkal nehezebb, mint közösen. Támogatóink is folyamatosan kérdezték, hogy a felajánlható civil 1% mellett, melyik egyházat javasoljuk, akiknek adhatnák +1%-ukat.
 
Mindenképpen egy olyan partnert kerestünk, amellyel nemcsak elveink közösek, hanem gyakorlati dolgokban is egyetértünk, olyan szervezetet, amely kézzelfoghatóan tesz az állatvédelemért vagy a természetvédelemért.
 
 
Többekkel beszéltünk, de senkivel nem találtuk meg a hangot, amíg nem találkoztunk a Krisna-tudatú hívőkkel, akikkel szinte az első pillanattól fogva nagyon jó kapcsolat alakult ki. Voltunk a Krisna-völgyben is, ahol megbizonyosodhattunk arról, hogy tényleg nagyon komoly természetvédelmi munkát folytatnak. Arról nem is beszélve, hogy az általuk képviselt vegetarianizmus és az állatvédelem nagyon összecseng azzal a munkával, amit mi végzünk.
 
Számos dologban kiderült, hogy egyetértünk, 2014 tavasza óta dolgozunk együtt. Közös munkánk egyik alappillére, hogy rendezvényeinket közösen tartjuk.
 
Hogyan képzelhetjük el a közös rendezvényeket? A dolgozóitok, támogatóitok hogyan fogadták ezt a kapcsolatot?
 
Schneider Kinga: Már lassan egy éve az összes rendezvényünket együtt tartatjuk, és azt lehet mondani, hogy a résztvevők nagyon pozitívan fogadják az együttműködést. 
 
Mi is részt vettünk a Krisna-búcsúban, ahova vittünk állatokat, amelyekkel lehetett ismerkedni, simogathatták őket. Hihetetlen nagy szeretettel fogadott mindenki, alig tudtunk hazajönni.
 
Elementünk a karácsonyi kiemelt ételosztásukon is, ahol Magyarországon először a rászoruló családok ételcsomagot kaptak kutyusaiknak és macskáiknak. Nagyon megható volt látni, hogy mennyire boldoggá tette az embereket ez a segítség is, hiszen ezeknek a nehéz sorsú embereknek sok esetben az egyetlen boldogságuk a velük élő társállat. Mintegy 1000 adag kutya és macska eledelt osztottunk ki.
 
 
Természetesen idén is tartunk közös rendezvényeket. A Krisna-tudatúak közössége újra meghívott minket az április 1-jén megrendezett ételosztásukra. A tavaszi rendezvényeinkre, például a NOÉs örökbefogadó napra a Krisnásokat is meghívtuk, de közösen megyünk a Rákosmenti Majálisra is. El fogunk látogatni a Krisna gyereknapi ételosztására, ahova hozunk állatokat is. Ősszel pedig az állatok világnapja alkalmából lesz egy közös programunk, és megyünk a Krisna-völgyi Búcsúra is.
 
A rendezvények mellett folyamatosan dolgozunk más együttműködési programokon is, most már a Krisnások is részt vesznek a gyermekeknek tartott felelős állattartásról szóló foglalkozásainkon, valamint egy közös kiadványon is dolgozunk.