Így tehet költségekről szóló adóelőleg-nyilatkozatot 2016-ban

Tudja meg, milyen szabályok vonatkoznak az adóelőleg-nyilatkozatot tételere, és milyen esetekben élhet azzal.
 
###ROADBLOCK1###
 
A költségekről szóló adóelőleg-nyilatkozatot az adófizetőnek két példányban kell kitöltenie, és  járandóságainak számfejtése előtt átadnia a kifizetőnek. Amennyiben bármely vátlozás következik be, ami érinti a nyilatkozat tartalmát, az igénybevevő köteles haladéktalanul nyilatkozatot tenni, illetve a korábbi nyilatkozatát visszavonni. Fontos továbbá, hogy a nyilatkozat egyik példányát a kifizetőnek, a másikat az érvényesítőnek kell az adóbevalláshoz kapcsolódó bizonylatokkal együtt az elévülési időn belül megőriznie.
 
Érdemes tudni, hogy amennyiben az igénybe vevő tételes igazolással elszámolható költség levonást kérvényez levont költség több, mint az adóbevallásban utóbb elszámolt, ténylegesen igazolt költség, akkor a nyilatkozatban feltüntetett költség 5 százalékát meghaladó költség-különbözet után 39 százalék, valamint amennyiben emiatt az adóbevallás alapján 10 ezer forintotnál több befizetési különbözet keletkezik, a befizetési különbözet után 12 százalék különbözeti-bírságot köteles fizetni.
 
A következőkben megtudhatja, milyen esetekben élhet költségekről szóló adóelőleg-nyilatkozat tétel lehetőségével:
 

Az önálló tevékenységéből származó bevételéből

Az önálló tevékenységéből származó bevételéből (például a megbízási díjból) adóelőleg alapjának megállapítása kétféleképpen történhet: a 10 százalékos költséghányad, illetve a tételes költségelszámolás szerinti költség beszámítását.
 
A tételes költségelszámolás igényebe vétele esetében az adóelőleg megállapítása során a kifizető által figyelembe vehető költség 50%-át nem haladhatja meg. Ha az igazoltan felmerült költség az említett 50 %-nál magasabb, azt év végén az adóbevallásában lehet érvényesíteni. Amennyiben a nyilatkozatot nem az igénybe vevő magánszemély teszi, és más igazolás nélkül elszámolható költségek nem keletkeznek, a kifizető önálló tevékenység esetén automatikusan a 10%-os költséghányadot veheti figyelembe, vagyis a bevétel 90%-át számíthatja jövedelemnek.
 
Fontos továbbá, hogy a magánszemély a 10 százalékos költséghányad, vagy a tételes költségelszámolás szerinti költség elszámolását az adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére – az önálló tevékenységre tekintettel kapott költségtérítést is beleértve egyenlő mértékben köteles figyelembe venni. Amennyiben azonban az adóelőleg-alapok meghatározása a 10 százalék költséghányad levonásával jött létre, később adóbevallásában az adóalap meghatározásához választhatja a tételes költségelszámolást, abban az esetben, ha a bevallásban a 10 százalék költséghányad levonását más bevételeinek egyikénél sem veszi igénybe. Ha azonban az adóelőleg esetében tételes költségelszámolásról tett nyilatkozatot akkor az év végi adóbevallásában nem érvényesítheti a 10 százalékos költséghányadot.

 

Nem önálló tevékenységből származó bevételéből

Amennyiben nem önálló tevékenységből, például munkaviszonyból származik bevétele, akkor költségnyilatkozatot csak abban az esetben lehet adni, ha a kifizető, a munkáltató költségtérítést (is) fizet. Ha a magánszemély nem kér kér költséglevonást és nem keletkezik a törvény által igazolás nélkül elsimert költsége sem, akkor a költségtérítés teljes összegét kell beszámítani az adóelőleg-alap meghatározáskor.

 

Az igazolás nélkül elszámolható költség levonása

A magánszemély nyilatkozhat úgy is, hogy az önálló vagy a nem önálló tevékenységgel kapcsolatban kapott költségtérítés összegéből az igazolás nélkül elszámolható költség levonását kérvényezi. Ilyenkor bármely felmerülő további költséget elszámoltnak kell nyilvánítani, tehát a bevétellel kapcsolatban sem költséghányad, sem pedig további elismert költség nem érvényesíthető.
 

Belföldi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként

Amennyiben a magánszemély belföldi árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként vagy árukísérőként foglalkoztatott személyként tesz adóelőleg-nyilatkozatot , akkor a napi 6 órán felüli időtartamú belföldi hivatalos kiküldetés címén kapott bevételéből igazolás nélkül elismert költségként napi 3000 forint napidíj-átalány levonását kérvényezheti. Ennek részeletes szabályáozásáról 2016. január 1-jétől életbe lépet a belföldi hivatalos kiküldetést teljesítő munkavállaló költségtérítéséről szóló 437/2015. (XII. 28.) korm. rendeletből tájékozódhat.
 

Nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként

Amennyiben a magánszemély a nyilatkozatot külszolgálaton lévő, vagy kifizető által elrendelt külföldi kiküldetésben lévő nemzetközi árufuvarozásban és személyszállításban alkalmazott gépkocsivezetőként, árukísérőként teszi meg, a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén kapott bevételéből (a napidíjból) igazolás nélkül elismert költségként 2016. január 1-jétől napi 60 eurónak megfelelő forintösszeg írható jóvá. Ilyenkor csak a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségeket veheti figyelembe, vagyis nem számít elismert költségnek a külföldi szállás díjára fordított összeg.
 

Mikor nincs szükség adóelőleget megállapítására?

A kifizető nem köteles adóelőleget megállapítani az őstermelői tevékenységből származó bevételből, amennyiben  a magánszemély be tudja mutatni az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, valamint – amennyiben családi gazdálkodó (gazdálkodó család tagja) – az e jogállását igazoló okiratát. A kifizető a vállalkozói bevételből sem köteles adóelőleget megállapítani, ha az egyéni vállalkozó a bizonylaton szerepelteti a vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.
 
A költségekről szóló adóelőleg-nyilatkozat szabályairól részletesebben a NAV kitöltési útmutatójában olvashat.