A konstantinápolyi ortodox egyház az öt eredeti patriarkátus egyike, tiszteletbeli elsőséget élvez az ortodox egyházak között. Eredetileg az antiochiai pátriárka alárendelt egyháza volt, 330-tól önálló, majd a második legfontosabb egyház lett belőle a Római Egyház után. Miután – ortodox szempontból nézve – a Római Egyház egésze 1054-ben kivált az egyetemes egyházból, a konstantinápolyi egyház foglalta el helyét mind tiszteletbeli első az egyházak között.

 

Az Oszmán Birodalom idején a konstantinápolyi pátriárka politikai szerepet is betöltött. Az Oszmán Birodalomban a lakosság vallási alapon volt felosztva (millet-rendszer), az egyik millet az ortodoxoké volt, ennek volt mindenkori vezetője a konstantinápolyi pátriárka.

 

Az ortodox egyházak közös összejövetelein mindig a konstantinápolyi pátriárka elnököl.

 

A görög ortodox egyház autokefállá válásakor a Konstantinápolyi Patriarchátus javára lemondott a diaszpórában élő görögök egyházközösségeiről, így ők is a Patriarchátus joghatósága alá tartoznak. (így a magyarországi görögök is) A konstantinápolyi pátriárka kizárólagos jogot formál minden olyan területre, mely hivatalosan nem tartozik egyetlen más ortodox egyház kanonikus területéhez. Ezt az igényt a többi ortodox egyház nem fogadja el.

 

Két autonóm ortodox egyház is hozzátartozik: az észt ortodox egyház és a finn ortodox egyház. Hozzá tartozik egyházjogilag a Görögországban található autonóm szerzetesi köztársaság, az Athosz-hegy.

 

Magyarországi része a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus.

 

A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Ortodox Exarchátus feladata és működése bővebben: www.patriarchatus.hu