Az anglikán egyház körülbelül félúton található a katolicizmus és a protestantizmus között. Anglikán egyház alatt érthetjük az Anglikán Közösséget, amelynek élén a canterbury érsek áll - a konstantinápolyi pátriárkához hasonló jogkörrel, azaz "primus inter pares", első az egyenlők között. Az egyes nemzeti anglikán egyházak azonban különálló egységet képeznek, gyakran tanításaik is eltérőek, de kölcsönösen elismerik egymás szertartásait.

 

Az anglikán egyház a XVI. században alakult ki, érdekes módon azonban nem hitbéli okok indokolták létrejövetelét, hanem az a tény, hogy III. Pál pápa nem engedélyezte VIII. Henrik angol király és Aragóniai Katalin házasságának érvénytelenítését. A vallás kiteljesedése és tényleges megalakulása sokkal inkább köthető azonban Thomas Cranmer canterbury érsekhez és I. Erzsébet angol királynőhöz, akinek uralkodása alatt véglegesítették a Book of Common Prayer 39 cikkelyét, amely az anglikán egyház hitvallásának tekinthető. Az anglikán egyház legfőbb kegyura a pápa helyett az angol király, pontosabban jelenleg II. Erzsébet királynő.

 

Az anglikán egyház négy legfontosabb tanítása, jellemzője:

 

Ilyen módon az anglikán egyházról elmondható, hogy külsőleg illetve rítusait, liturgiáját tekintve a katolikus, míg tanításait illetően a protestáns egyházakhoz áll közelebb. A papi nőtlenség kérdéskörében is alapvetően a protestáns vallásokhoz sorolható az anglikán egyház: nem követelik meg a cölibátust, sőt női papokat és már püspököt is szenteltek fel.

 

Magyarországon is jelen van az anglikán egyház, méghozzá Budakeszin, a Szent Margit Anglikán Egyház keretében. 

 

A Szent Margit Anglikán Episzkopális Egyház feladata és működése bővebben: www.anglicanbudapest.com