„Az aktív közösségi hitélet szervezésével, az átlátható, korrupciós ügyektől mentes gazdálkodással és hiteles vallási vezetőkkel érhetjük el, hogy megerősödjön az egyházakba vetett bizalom az adózók részéről" – mondta Köves Slomó, a kutatást megrendelő egyház vezető rabbija március 26-án, egy a felmérést bemutató sajtóbeszélgetésen.

 

Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) 2015 februárjában egy 1200 fős reprezentatív felmérést végzett a 18-59 korosztály körében, amely az egyházi szervezeteknek felajánlható 1%-al kapcsolatos lakossági hozzáállást vizsgálta. Összességében az a következtetés vonató le, hogy az adózók bizalmatlanok, az 1%-os rendelkezésekkel kapcsolatos tudásuk hiányos, a rendszer pedig nem átlátható.

 

Az adózók harmada nem tud arról, hogy egy egyháznak is felajánlhatja +1%-át. A megkérdezettek fele úgy véli, hogy nem elég átlátható a felajánlási rendszer. A felajánlók egy tizede véletlenszerűen választja ki azt, hogy melyik egyházat támogatja. A vallásukat aktívan gyakorlók negyede egyszerűen túl kevésnek tartja a felajánlható összeget, ezért nem is rendelkezik róla. Szintén az adózók tizede véli úgy, hogy a kedvezményezetthez el sem jut a támogatás.

 

Az adózók 51%-a szerint a hozzájuk legközelebb álló egyház nem  folytatja eléggé aktívanan közösségi és hitéleti tevékenységét. A megkérdezettek 80%-a adott már le adóbevallást legalább egyszer az elmúlt öt évben. Közülük azonban 34% úgy tudta, hogy csak civil szervezetek részére rendelkezhet, vagyis nem volt tisztában az egyházak felé nyújtható 1%-os lehetőségével.

 

Ugyanakkor a megkérdezettek 43%-a az elmúlt öt évben legalább egyszer már élt az egyházaknak felajánlható 1%-ával. Az adózók 52%-a szerint azonban nem teljesen vagy egyáltalán nem átlátható a jelenlegi felajánlási rendszer.

 

„A felajánlások minden egyház számára fontosak, de nem csupán a konkrét támogatási összeg miatt. Az 1%-os felajánlások felfoghatóak egyfajta identitásválasztásnak is, hiszen ebben a rendszerben az adózók minden kötelezettség nélkül, önként választhatják meg, melyik egyházat támogatják. Azzal kapcsolatban is jó visszajelzés a felajánlások száma, hogyan végezzük a munkánkat, mennyire elégedettek velünk közösségünk tagjai. A kutatási eredmények arra világítanak rá, hogy komoly edukációs feladataink vannak még ezen a területen annak érdekében, hogy minél szélesebb körben legyenek egyértelműek az egyházaknak felajánlható 1% részletei és annak jelentősége. Meggyőződésem, hogy mindez nem csupán az EMIH érdeke, hiszen minden magyarországi egyház számára elemi érdek ennek tudatosítása. Az egyházaknak ki kell törniük abból az elefántcsonttoronyból, amibe bizonyos szempontból bezárkóztak, hiszen sok esetben még az aktív hitéletet élők sincsenek tisztában az egyházak által ellátott feladatokkal – magyarázta Köves Slomó.

 

A konkrétan az egyházi felajánlásokra vonatkozó kérdések szintén nagyon tanulságosak. A megkérdezettek 18%-a például nem személyes kötődés, hanem pozitív tevékenysége miatt választja az egyházat, 12% pedig gyakorlatilag véletlenszerűen dönt egy adott egyház mellett.

 

Ugyanakkor a legtöbben azt az egyházat választják, amelynek tagjai, ez leginkább a vallásukat aktívan gyakorlókra igaz. Ebben az esetben 93% dönt saját egyháza mellett.

 

Érdekes eredményeket hozott az a kérdés is, hogy miért nem ajánlják fel a magánszemélyek az egyházak részére adójuk 1%-át. A legtöbben (48%) azt a választ adták, hogy „nincs olyan egyház amellyel szimpatizálnak”. A válaszadók 21%-a nem bízik abban, hogy ténylegesen eljut a választott egyházhoz a felajánlás. A vallásukat aktívan gyakorlók 26%-a azt a magyarázatot adta inaktivitására, hogy túl alacsony összeg, amiről rendelkezne, de a csoportba tartozók negyede (26%) tart attól, hogy nem jut el a választott egyházhoz a támogatás.

 

A kutatásban azt a kérdést is feltették, hogy melyek a leginkább zavaró tényezők az egyházakkal kapcsolatban, amelyek miatt csökken a felajánlási kedve az adózónak. A megkérdezettek 51%-ának a nem elég aktív közösségi- és hitélet miatt megy el a kedve, 47% a nem átlátható gazdálkodást és korrupciós ügyeket, valamint 45% a hitéleti vezetők egy részének felkészületlenségét jelölte meg.

 

„Azt gondolom, hogy a kutatási adatok alapján több jól azonosítható feladatot láthatunk. Elsősorban elengedhetetlen az adózók edukálása, az ismereteik bővítése ebben a témában, ami részben az egyházak felelőssége is. Másodsorban szükséges lehet a jelenlegi rendszer átláthatóbbá, egyszerűbbé tétele, amire az egyházak adhatnak ugyan javaslatokat, de alapvetően állami feladat. A harmadik pont viszont egyértelműen az egy-házak feladata: az aktív közösségi hitélet szervezésével, az átlátható, korrupciós ügyektől mentes gazdálkodással és valóban hiteles vallási vezetőkkel érhetjük el, hogy megerősödjön az egyházakba vetett bizalom az adózók részéről. Az EMIH már több mint tíz éve ezeket a szempontokat szem előtt tartva folytatja működését, és a jövőben is ezen elvek mentén építjük közösségünket. Az 1%-os kampány jó lehetőség számunkra is arra, hogy hallassuk a hangunkat és olyan üzenetekkel álljunk elő, melyek rezonálnak egyes társadalmi kérdésekre” –fejtette ki Köves Slomó.