Fontos, hogy a közhaszú jogállás nem egyezik meg a közhasznú tevékenységgel, tehát ahhoz, hogy egy civil szervezet részesülhessen az 1%-os felajánlásokból nem szükséges, hogy megszerezze a közhasznú jogállást, hanem közhasznú tevékenységet kell végeznie. A közhasznú tevékenységről korábbi cikkünkben olvasha bővebben.

 

A közhasznú szervezetet – a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény alapján – a törvényszék veszi nyilvántartásba. Miután a szervezet bekerül a nyilvántartásba, adatai bárki számára ingyenesen, elektronikusan, egységesen hozzáférhetőek lesznek a közhiteles nyilvántartásban. 

 

 

Elsősorban civil szervezetnek kell lennie (de nem civil társaság), vagy olyan szervezetnek, amely a törvény szerint megszerezheti a közhasznúsági jogállást.

  

Minden olyan szervezet közhasznúnak minősíthető, amely a társadalom és az és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek a társadalmi támogatottsága kimutatható. A felsoroltak teljesülési feltételeiről részletesebben a 2011-es civil törvényben olvashat (VII. fejezet: A közhasznú jogállás).

 

Alapvető formai feltétel, hogy már legalább két naptári éve működnie kell a szervezetnek, mivel a közhasznúság feltételeit ez előző két év beszámolói adatai (és más további adatok) szerint állapítja meg a bíróság.

 

Az előző évről szóló közhasznúsági melléklet adatainak a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőnek kell lennie. A beszámoló adatai alapján minden letétbe helyezés alakalmával a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére illetékes szerv megvizsgálja az előző bekezdésben felsorolt feltételek teljesülését. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, a civil szervezet közhasznúságát megszünteti a bíróság.

 

A nyilvántartásba vételhez a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell a szervezet tevékenységét. Továbbá azt is, hogy milyen gazdasági-vállalkozási tevékenységét végez, ez csak olyan tevékenység lehet, amely nem veszélyezteti a közhasznúsági cél megvalósulását. Gazdálkodása során szerzett bevételt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére kell fordítania, nem oszthatja fel azt. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytathat, a pártoktól függetlenül kell működnie és azoknak anyagi támogatást nem nyújthat.

 

Ha a szervezet döntéshozói szerve többtagú, akkor az ügyvezető testület ülései nyilvánosak, de bizonyos esetekben – a törvény rendelkezései szerint – a nyilvánosság korlátozható.

 

A létesítő okiratban fel kell tűntetni az ülésezés gyakoriságát (ez évi egy alkalomnál nem lehet kevesebb), az ülések összehívásának rendjét, napirend közlésének módját, az ülések nyilvánosságát, határozatképességét és határozati módját.

 

Az okiratban szerepelni kell, ha bármilyen okból összeférhetetlenség tapasztalható a szervezet vezető tisztségviselői között. Amennyiben a szervezet működéséhez vagy gazdálkodásához felügyelő szerv ellenőrzése szükséges, akkor ennek létrehozásának, hatáskörének és működésének, valamint a közhasznú szervezet éves beszámolója jóváhagyásának módjára vonatkozó szabályoknak benne kell lennie a létesítő okiratban.

 

A szervezet létesítő okiratában vagy belső szabályzatában szerepelnie kell egy nyilvántartásnak vezetéséről, amelyben fel van tüntetve a döntéshozó szerv döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, a döntést támogatók és ellenzők számaránya. Továbbá fel kell tüntetni a döntésnek az érintettekkel való közlési és a nyilvánosság hozatali módját. Szerepelnie kell a szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintés rendjének, illetve működésének, szolgáltatása igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságának módja.

 

Amennyiben a közhasznú szervezet döntéshozói testülete egy tagból áll, a döntéshozatal előtt a döntést hozó személy – a személyi kérdésekkel kapcsolatos döntéseket kivételével – a felügyelő szerv, valamint a felelős személyek véleményének megismerése érdekében köteles ülést összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni. Az ülésről szóló jegyzőkönyvek, illetve az írásos vélemények nyilvánosak.

 

A közhasznúsági jogállás feltételeinek további részleteiről a civil törvényből tájékozódhat (VII. fejezet: A közhasznú jogállás).

 

A civil szervezet éves beszámolói és letét behelyezési kötelezettségről korábbi cikkünkben olvashat.