Számos állam az egyenlő elbánás elvét követve nemzetközi egyezmények megkötésével, valamint a nemzeti adószabályozással arra törekszik, hogy elkerülje a kettős adózást, azaz csak egy ország felé kelljen adózniuk a külföldön munkát vállalóknak. Magyarország hetvennégy külföldi állammal – köztük az Európai Unió (EU) összes államával – kötött egyezményt a kettős adózatás elkerüléséről.

 

 

A külföldön történő munkavégzés esetében tehát elsősorban az illetőséget kell megállapítani, amelynek igazolására adóhatósági igazolás szükséges.

 

A NAV a belföldi illetékességről a belföldi magánszemélyekre vonatkozó szabályok alapján a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül állítja ki az igazolást alapvetően magyar, de ha az adózó kéri, akkor angol nyelven is.

 

A magyar adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által használt nyomtatványon is kiállíthatja, amennyiben az adózó mellékeli annak magyar nyelvű szakfordítását. A szakfordítást el lehet hagyni, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is magába foglal.

 

Fontos, hogy az illetőség igazolására akkor is szükség van, ha az illetőség a korábbi igazolás óta nem változott.

 

Azok a személyek, akik külföldi illetőségűek az illetőségigazolást az adó év első kifizetés időpontjában, változás bekövetkezése esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően kell leadniuk. Ha azonban a külföldön dolgozó magányszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, írásbeli nyilatkozatban is igazolhatja azt a kifizető felé.

 

Amennyiben a külföldön dolgozó és adózó személy az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem küldi el, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapjára vonatkozó kötelezettségként kell bevallania és befizetnie. A bevallás benyújtása után a kifizetőnek van lehetősége – az elévülési időn belül – helyesbíteni az illetőségigazoláson.

 

A külföldön dolgozóknak csak akkor kell szja bevallást benyújtaniuk Magyarországon, ha hazánkból származik jövedelmük, valamint az adóügyi illetőségük magyar, azaz világjövedelmük alapján Magyarországon adókötelesek. Tehát adójuk 1%-áról is csak ebben az esetben rendelkezhetnek magyar civil szervezet és egyház részére. A határidő a külföldön dolgozók esetében is május 20-a.

 

A gyakorlatban az tapasztalható, hogy a külföldön dolgozók gyakran nem élnek a rendelkezési jogukkal, mivel legtöbbször nem élnek feltétlenül életvitelszerűen Magyarországon, gyakran nem magyar állampolgárok, vagy magyar állampolgárként dolgoznak külföldön. Ezek miatt nem könnyű az adó 1%-ának fontosságát elmagyarázni nekik, gyakran közömbösek a hazánkban tevékenykedő civilekkel és egyházakkal kapcsolatban.

 

Ugyanakkor az adó 1%-ának felajánlása számukra is előnyös, mivel ezen keresztül segíthetnek egy szervezetnek és egy egyháznak, amelyek fontos közfeladatokat látnak el nap mint nap. Az internet segítségével ők is könnyedén tájékozódhatnak az 1%-ot fogadó szervezet tevékenységéről, az 1%-os támogatások felhasználásáról. Külföldi tartózkodásuk ellenére támogathatnak egy nonprofit feladatot ellátó szervezetet. Az 1%-os rendelkezés számukra sem kerül semmibe, nincs semmiféle kockázata, mindössze az 1%-os nyilatkozatot kell kitölteni. Az EGYSZA lap kitöltéséről és elküldéséről részletesebben itt olvashat.

 

Ha még nem tudja, hogy kinek adja idén adója 1%-át, akkor keresgéljen az Adó1százalék.com szervezet-böngészőjének segítségével, amellyel tevékenységi kör és település szerint is válogathat. Az érvényes egyházak adatlapját pedig itt találja.