Egyházunk 1987-ben alakult, ekkor jött először a Közösséget megalapító tibeti láma, Dordzse Csang Lama Ngawang Rinpocse Magyarországra. Valójában nem egyháznak, hanem inkább szellemi közösségnek tartjuk magunkat. Az egyházak többségében működik hierarchia, nálunk azonban nem. A buddhizmust mint kifejezést egyébként a nyugati társadalom találta ki, a tibeti nyelvben nem is létezik a szó, a tibetiek a buddhistát úgy hívják, hogy „belső ösvényt járó”.

 

 

Közösségünk célkitűzése a meditáció szellemi kultúrájának meghonosítása hazánkban. A meditáció segítségével emberségesebb, valódibb, szeretet teljesebb emberekké válhatunk. Nálunk minden önkéntes, nincs egyházi adó, a részvétele módját mindenki maga határozhatja meg. Senkinek sem kell feladnia semmit életéből, hogy belső ösvényt járó legyen. Megtarthatja vallását, maradhat keresztény, házas, egyedülálló, vagy akármi, ami addig is volt.

 

Az egyházról részletesebben itt olvashat: http://www.buddha-tar.hu/hu/magunkrol

 

Nem az egész világot akarjuk megváltoztatni, csak fejleszteni magunkat, a saját viszonyunkat a többi emberhez, a világ dolgaihoz, saját érzéseinkhez, gondolatainkhoz.

 

A buddhizmus szerint tulajdonképpen két dologról szól emberi életünk: reményeinkről és félelmeinkről, a napi dolgoktól kezdve a hosszú távú céljainkon keresztül. Ezeknek vagyunk alárendelve, észrevétlenül. A buddhista nem elnyomni szeretné ezeket az érzéseket, hanem észrevenni, és tudatosítani azt, hogy van választása, és kezébe veheti az életét. A buddhizmus gyakorlása talán nagyobb kihívás, mint a többi vallásé, mivel sokkal könnyebb egy külső istenhez, külső dogmákhoz és szabályokhoz viszonyulni, mint saját magaddal szembenézni.

 

 

Balogh Zsolt: Mindegyik tanítás másra van kihegyezve, a Karma Kagyüpa hagyományvonal a Tibeti Buddhizmuson belül, sokkal inkább a meditáció gyakorlatokra, és a valóság közvetlen tapasztalására épít, mint a filozófiára.

 

A különböző buddhista irányvonalak nem rivalizálnak egymással, nincs verseny köztünk, nem hasonlítgatjuk össze magunkat másokkal. Magyarországon több buddhista közösség működik, többekkel nagyon szoros kapcsolatot ápolunk – a Buddhista Misszióval, a Tan Kapuja Buddhista Főiskolával és a Magyarországi Csan Buddhistákkal naponta beszélünk, és közös rendezvényeket is szervezünk velük.

 

 

 

Balogh Zsolt: Főként meditálásról van szó, vannak csendes ülős alkalmak, és olyanok amelyeken mantrákat, imákat olvasunk. Szerencsére magyarul is olvashatjuk az imákat, mert tanítónk, Láma Csöpel lefordította ezeket. Reggelente fél - kettő órát meditálunk. Ha van időnk, ezt este is megismételjük. A meditáció a tévhitekkel szemben nem álmodozásról, csodákról, hanem nagyon is a valóságról, saját valódi gondolataink észrevételéről és azok változékonyságáról szól, a tudatos jelenben létet, és az összes élőlény felé irányuló szeretetet fejlesztjük.

 

 

Balogh Zsolt: Dogmák tényleg nincsenek, de útmutatások, javaslatok vannak. Buddha így foglalta össze az élet értelmét: „Ne árts. Segíts másokat. Ismerd meg a tudatod természetét.” A buddhizmus szerint három „kapuval” kapcsolódunk a világhoz: testtel, beszéddel és tudattal.

 

A tanítás 10 erényes, illetve 10 ártalmas cselekedetről beszél. A testtel kapcsolatos ártalmas cselekedetek: ölés (akár egy kis állat megölése is, vagy az abortusz), lopás és a helytelen szexuális cselekedetek (hűtlenség, más feleségének/férjének elcsábítása, szerzetes nő vagy férfi elcsábítása). A szavakkal kapcsolatban: a hazugság, a rágalmazás, az üres beszéd és a durva beszéd tartozik az ártalmas cselekedetek közé. A három gondolati ártalmas cselekedet pedig: a helytelen nézetek vallása (pl. megtagadni a tökéletes megtisztulásnak és a tudat képzésének a lehetőségét), a mohóság és a rosszakarat.

 

Ezeknek az ellentétei az erényes cselekedetek, például ölés helyett életmentés – buddhistáknál szokás például, hogy a piacon élő halakat vesznek, és visszaengedik őket a folyóba –, vagy alopás helyett az adakozás, pl. madarak etetése.

 

Őszentségét a Dalai Lámát egyszer megkérdezték, hogy megvilágosulva, érez-e még haragot, amire annyit mondott nevetve: „Persze, de azonnal észreveszem és megtisztítom”.

 

 

 

Balogh Zsolt: A Karma Kagyü a tibeti buddhizmus egyik 1000 éves szakadatlan hagyományvonala, tanítóról tanítványra száll a tanítás, és vissza lehet vezetni egészen Buddháig. A karma azt jelenti, hogy a Karmapához tartozó, aki ennek a vonalnak az ezer éve ismételten újjászületett vezetője (Karmapa nagyon hasonló titulus, mint a Dalai Láma, csak ő egy másik irányzat vezetője). A Kagyü pedig azt jelenti, hogy Buddha útmutatásait gyakoroló. A Karma Kagyüpa egyébként az egyik legnagyobb, legismertebb vonal Tibetben, Magyarországon pedig az egyetlen bejegyzett buddhista egyház a tradicionális tibeti vonalak közül.

 

 

Balogh Zsolt: Semmilyen iskolát sem lehet elvégezni, ahhoz, hogy valaki láma legyen. Az lesz láma – azaz szellemi tanító –, aki megismeri a saját valódi természetét.

 

Egy másik láma – a mester – mutatja meg ehhez az utat. Mindig egy másik láma adja meg a felhatalmazást a tanításra. Láma bárkiből válhat – lehet nő és férfi is.

 

A kagyüpa hagyományban ahhoz, hogy valaki lámává válhasson, három évre és három hónapra el kell vonulnia a külvilágtól. Az elvonulás menete pontosan meg van szabva, rengeteget meditálnak, és több próbát kell kiállniuk. Csak kevesen tudják végigcsinálni, és közülük sem lesz mindenki láma.

Sokan egyébként nem is akarnak lámák lenni, hiszen nagyon nagy felelősség utat mutatni másoknak, ha azonban valakit kineveznek, akkor el kell vállalnia a feladatot. Nagyon kevés láma él a világon, hazánkban Tiszteletreméltó Láma Csöpel az egyetlen magyar származású láma. Őt az egyházunk feje, Láma Ngawang, Karmapa képviselője nevezte ki. Nevét is Karmapától kapta, Csöpel azt jelenti tibetiül, hogy Buddha tanának terjesztője.

 

 

 

Balogh Zsolt: Egy nógrádi kistelepülés, Tar mellett található a Karma Kagyüpa Közösség főközpontja. Itt található a Kőrösi Csoma Sándor Béke Sztúpa, melyet Őszentsége a Dalai Láma avatott fel 1992-ben. Ugyancsak itt látható Kelet-Európa legnagyobb buddhista temploma is, a Szabadító Buddha Anya Templom, amely önkéntes adományokból épült, és a közösségünk tartja fenn. A tibeti stílusban épült gyönyörű szentélyt a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett, a látogatók számára minden nap nyitott emlékpark veszi körül. A park egy turisztikai központ is, van benne tibeti teaház, könyvesbolt – itt bárki megismerkedhet a buddhista szellemiséggel.

 

 

Rengeteg az érdeklődő, központjainkat éves szinten körülbelül 50-70 ezer ember látogatja, sokan közülük külföldiek.

 

Budapesten is van egy központunk, a Baross utca 80-ban. Ide kéthetente hétvégén érkezik Láma Csöpel tanítást tartani, hétköznap pedig esti meditációk vannak. Az érdeklődők online, honlapunkon keresztül is meghallgathatják a tanításokat. A tanításokra és a meditációkra bárki eljöhet, mindenkit szívesen fogadunk.

 

Néhány vidéki városban is működnek központjaink, meditáció csoportjaink.

 

 

Balogh Zsolt: Az elmúlt évek során egyre többen ajánlották fel 1%-ukat egyházunknak,

illetve alapítványunknak, reméljük, hogy ez a növekvő tendencia az idén is folytatódni fog.

Az 1%-os felajánlásokból építettük fel a templomunkat, a központok rezsi költségeit és könyveink kiadását is ebből az összegből fizetjük ki. A különböző buddhista programokat, rendezvényeket is az 1%-ból valósítjuk meg, például a tibeti mesterek meghívását és előadásait, valamint a Buddha Ereklyéket bemutató kiállításokat a támogatásokból fedeztük, ezekre a rendezvényekre több

tízezren jöttek el.

 

 

Egy közeljövőben következő budapesti rendezvényünk a Mahakála láma tánc. Ennek keretében 18 tibeti láma érkezik Nepálból, akik gyönyörű hagyományos maszkokban és kosztümökben szakrális táncot adnak elő. A szertartás célja a negatív erők megtisztítása. A részvétel ingyenes, mindenkit szívesen látunk.

 

Arról, hogy mire fordítja a közösség az 1%-os támogatásokat, részletesebben itt olvashat. 

 

 

Balogh Zsolt: Az élőlény az élőlény, egyenértékű, akármelyik fajhoz is tartozik. A legkisebb

hangya is boldog akar lenni és el akarja kerülni a szenvedést úgy, mint mi emberek. A különböző létformák átmenetiek. Mi is voltunk állatok – sőt lehetünk azok újra – és az állatok is nyerhetnek emberi születést a jövőben. Az emberi élet azért különleges, mert csak mint emberek tudunk tudatosan fejlődni, tisztulni.

 

A buddhizmus szerint az, hogy valaki embernek születik, annak az eredménye, hogy nagyon megdolgozott érte az előző életeiben. Buddha azt a példát adta, képzeljük el, hogy valahol az óceán mélyén úszik egy vak teknős, amely 100 évente csak egyszer jön fel a felszínre, a tengeren pedig hányódik egy fakarika. Az esély, hogy embernekszülessünk annyi, mint annak a valószínűsége, hogy a százévente felbukó teknős pont ebbe az úszó karikába dugja a fejét. Tehát becsüljük meg nagyon a jelen életünket!

 

A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség adatlapját itt találja, oldalunk segítségével adója 1%-át is felajánlhatja a szervezet részére.