Közhasznúsági státusz – lenni vagy nem lenni?

Civil szervezetként közhasznúságú státuszt kérvényezne? Most megtudhatja, milyen előnyökkel jár a jogállás, és milyen esetekben érdemes kérelmezni.
 
###ROADBLOCK1###
 
Gyakran találkozni a közhasznúsági jogállás fogalmával, amit sokan összetévesztenek a közhasznú tevékenységgel, pedig két dolog teljesen eltér egymástól, itt tudhatja meg, hogy mi a különbség a két státusz között. 
 

Szigorú szabályozás

A 2011-es civil törvény rendelkezései alapján a közhasznúsági jogállást a törvényszék határozata alapján nyeri el a szervezet. Fontos, hogy a közhasznúsági státusz megszerzése és annak megtartása szigorú feltételekhez kötött. Alapvető előírás például, hogy a szervezet – alapszabályában megjelölt – közfeladat megvalósításáért tevékenykedjen. Feltétel továbbá, hogy a szervezetnek legalább két naptári éve működnie kell, többtagú szervezet esetén ügyvezető testület ülései nyilvánosak, valamint közhasznúsági mellékletét nyilvánossá kell tenni. A közhasznú státusz megszerzésének részleteiről korábbi cikkünkben olvashat.
 

Mik az előnyei a közhasznúsági jogállásnak?

Habár a közhanúsági státusz megszerzésének nagyon kötött szabályai vannak, megléte számos előnnyel jár. Fontos azonban leszögezni, hogy egy civil szervezetnek nem kell közhasznú státusszal rendelkeznie ahhoz, hogy részesülhessen az adó 1%-os támogatásokban (ahhoz elegendő valamilyen közhasznú tevékenység végzése).
 
A közhasznúsági jogállás előnyei:
  • bizonyos pályázatoknál feltétel lehet,
  • a közhasznú megjelelőlest csak közhasznúsági jogállással rendelkzeő szervezet használhatja,
  • közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet,
  • közhasznú szervezetek esetében a közérdekű önkéntesek juttatásai kedvezményesebbek,
  • ha ösztöndíj, szociális segély jellemző a szervezetre, akkor célszerű a közhasznú státusz,
  • számos adókedvezményben részesülhetnek, például bizonyos esetekben menetsülnek az ÁFA fizetés alól (ennek részleteiről a 2077.évi CXXVII. törvény 85. §-ában olvashat),
  • az egyesületek, és így a közhasznú civil szervezetek is, teljes személyes illetékmentességben részesülnek,
  • bizonyos esetekben mentesülnek a személyi jövedelemadó alól (erről részletesebben az 1995. évi CXVII. törvény I. mellékletének 3.3. pontjában olvashat),
  • társasági adókedvezményben részesülhetnek (ennek részleteiről a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben olvashat).
 
Mivel a közhasznú szervezetek részesülhetnek TAO támogatásokban – tekintve, a státusz támogatáshoz további adókedvezmények kapcsolódhatnak – gyakran a cégek is szívesen adnak nekik támogatásokat, ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy a nem közhasznúak is kapjanak ilyen támogatásokat.