Tehermentesítés vállalkozóknak – válassza a KATA-át!

Itt tudhatja meg, hogyan válhat kisadózó vállalkozóvá (KATA), és ebben az esetben milyen mértékű adót köteles fizetni.
 
###ROADBLOCK1###
 
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és kisvállalati adójáról a 2012-es Katv. törvény rendelkezik. 
 

Ki választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adóját?

  • egyéni vállalkozó,
  • egyéni cég,
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező kkt.
  • kizárólag magánszemély taggal rendelkező bt.
 
Nem választhatja a tételes adót az a vállalkozás, amelynek adószámát a NAV a bejelentést megelőző két éven belül jogerősen felfüggesztette vagy törölte. Nem választható továbbá ez a forma, ha a vállalkozás az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke, illetve a TEÁOR 2008 szerint 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése besorolású tevékenységből az adóalanyiság választásának évében bevételt szerzett. A KATA-alanyiság létrejöttének azonban nem akadálya, ha a vállalkozás átalányadózást, vagy az egyszerűsített vállalkozói adó szerinti adóalanyiságot választott.
 

Így válhat kisadózóvá

Az év közben induló vállalkozás a NAV-nál való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítheti kisadózói bejelentését. Ebben az esetben adóalanyiság választásával kapcsolatos nyilatkozatának adatai elektronikus úton okmányirodai és a cégbírósági nyilvántartásba vételi kérelemmel egyidejűleg- az ún. egyablakos rendszeren keresztül küldheti el az adóhatósághoz.
 
A már tevékenységét folytató:
  • egyéni vállalkozó a ’T101 nyomtatványon (közjegyző, ügyvéd, önálló bírósági végrehajtó, egyéni szabadalmi ügyvivő, szolgáltató állatorvos esetén), illetve a ’T101E nyomtatványon (az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély esetén),
  • egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság a ’T201T nyomtatványon kérvényezheti az NAV-nál, hogy adókötelezettségeit a jövőben a kata szabályai szerint kívánja teljesíteni.
 
A ’T101 és a ’T101E nyomtatványt papír alapon (postai úton vagy személyesen), két példányban az adóhatóság területileg illetékes alsó fokú adóztatási szervéhez, vagy elektronikus úton egy példányban az ügyfélkapun keresztül nyújtható be. A ’T201T nyomtatvány azonban kizárólag elektronikus úton küldhető el a NAV-hoz.
 
A KATA szabályairól szóló törvény alapján a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás, amennyiben az adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg KATA-alanyiságát is bejelentette akkor az adóalanyiság a vállalkozás nyilvántartásba vételének napjával vagy ha az korábbi időpont  a létesítő okirat ellenjegyzésének napjával jön létre. A tevékenységét folytató vállalkozás KATA-alanyisága pedig a választás bejelentését követő hónap első napjával válik érvényessé.
 
Fontos, hogy a bejenetés megtételéve egyidejűleg a KATA-ás vállalkozásnak köteles bejelentenie a azon kisadózónak vagy kisadózóknak: nevét, címét, adóazonosító jelét és társadalombiztosítási adóazonosító jelét, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban  kivéve a munkaviszonyt  részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Az egyéni vállalkozó saját magát magánszemélyként köteles bejelentei kisadózóként. Továbbá a KATA-ás vállalkozásnak be kell jelentenie kisadózóként: a vezető tisztségviselői feladatokat nem munkaviszony keretében ellátó tag(oka)t, a kisadózó vállalkozással megbízási jogviszonyban álló tag(oka)t és a személyes közreműködésre köteles tagokat.
 
A KATA-ás vállalkozás tevékenységében betéti társaság, közkereseti társaság kisadózóként be nem jelentett tagja csak munkaviszony keretében vehetnek részt. Az adóalanyiság akkor válik érvényessé, ha a KATA-ás formát választó vállalkozás minimum egy kisadózót bejelent. Fontos, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni azt is, hogy a kisadózó főállású kisadózónak számít-e vagy sem, mivel ez alapján dől el, hogy milyen mértékű tételes adót kell fizetnie havonta.
 
A KATA adóalanyiság választásáról részletesebben a NAV kiadványaiból tájékzódhat.

 

Milyen mértékű adót köteles fizetni a kisadozó?

A KATA-ás vállalkozás a a főállású kisadózó után havonta 50 000 forint tételes adót, a nem főállású kisadózó után pedig havonta 25 000 forintot köteles fizetni.
 
Amennyiben főállású kisadózó, akkor biztosítottnak minősül, a kisadózásról szóló bejelentésében nyilatkozni köteles, hogy a biztosítása a kisadózókénti bejelentéssel jön-e létre. A biztosított főállású kisadózó a társadalombiztosítási és foglalkoztatási törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosulttá válhat, ezen ellátások számításának alapja havi 81 300 forint. A kisadózó vállalkozásnak lehetősége van, – akár a bejelentésnél, akár később - hogy nyilatkozzon, hogy a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja. Ebben az esetben a havi 75 000 forint összegű tételes adó megfizetését a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. Amennyiben a magasabb összegű adót választja, akkor említett ellátásokkal együtt havi 136 250 forintot kell megfizetnie.
 
Fontos kitétel, hogy a kisadózó vállalkozás által szerzett bevétel a naptári évben elért bevétel meghaladja a 6 millió forintot, akkor a bevételnek a 6 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie, abba az esetben, ha a naptári év minden hónapjára kötels megfizetni a tételes adót. Amennyiben a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjára megfizetnie a tételes adót – például, ha év közben választja a kata-alanyiságot –, akkor bevételének akkor bevételének a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 500 000 forint szorzatát meghaladó része után kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót.
 
Arról, hogy mely terhek alól mentesül a kisadózó, és mi a határideje adóbevallási és befizetési kötelezettségének korábbi cikkünben olvashat.