Mikor választható a söralátét? Adónyilatkozat 2016

Egy friss szabályozás életbelépésével, 2016 az utolsó év, amikor a magánszemélyek a söralátétként becézett adónyilatkozattal tehetnek eleget adóbevallási kötelezettségüknek. A megkurtított adóbevallás (1553ADO) május 20-ig nyújtható be az adóhatósághoz. Az adónyilatkozatot postán és elektronikus úton is eljuttathatja a NAV-hoz.
 
###ROADBLOCK1###

Ki választhatja?

A NAV tájékoztatója szerint magánszemély a következő esetekben választhatja a söralátétnek becézett adónyilatkozatot, amennyiben a 2015-ös adóévben:
 
  • csak adóelőleget megállapító munkáltatótól (munkáltatónak számít az is, aki a magánszemélynek bért fizet ki, illetve az adózót alkalmazó társas vállalkozást) kifizetőtől szerzett jövedelmet;
  • a fizetendő adó különbözete nem volt több 1 000 forintnál;
  • az előző pontba nem említett kifizető(k) az adót hiánytalanul levontá(k);
  • költségeket – a 10%-os költséghányad kivételével – az adóelőleg megállapításakor nem számolt/számol el;
  • belföldi illetőségűnek számított;
  • nem vett igénybe családi járulékkedvezményt;
  • nem volt egyéni vállalkozó, illetve az egyéni vállalkozói tevékenységét 2015-ben szüneteltette;
  • nem mezőgazdasági őstermelőként nyújtja be adóbevallását, és nem választja a nemleges nyilatkozatot;
  • nem élt a fizető-vendéglátó tevékenységére vonatkozó tételes átalányadózás lehetőségével;
  • nem jutott olyan jövedelemhez, amely után az adót az adóbevallásban kellene feltüntetnie - különösen ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó vagy ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelmet;
  • nem jutott olyan jövedelemhez, amely után az egészségügyi hozzájárulást az adózó köteles megfizetni;
  • a közterhek megfizetéséhez nem vette igénybe az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerinti közteherfizetést;
  • nem szerzett külföldön (is) adóztatható jövedelmet;
  • nem szerzet osztalékelőlege, valamint az osztalék adójával szemben az adóévet megelőzően felvett osztalékelőlegből levont adót nem számolt el;
  • adójával kapcsolatban rendelkező önkéntes kölcsönös pénztári nyilatkozatot, nyugdíj-előtakarékossági nyilatkozatot, valamint nyugdíjbiztosítási nyilatkozatot nem vesz igénybe.
 
Abban az esetben választható továbbá az adónyilatkozat, ha az összevont adóalapjából családi kedvezményt – megosztás nélkül, valamint súlyos fogyatékosság miatti adókedvezményt:
  • nem vett igénybe
  • kizárólag egy adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített,
  • több adóelőleget megállapító munkáltatónál érvényesített, de nem állt fenn egyszerre több munkaviszonya a több adóelőleget megállapító munkáltatóval, illetve a korábbi munkaviszony megszűnésekor, a munkáltatójától származó adatlapot a következő munkáltatója számára átadta;
  • későbbi munkáltató az adó, adóelőleg megállapításakor, a kedvezmények figyelembevétele során a korábbi munkáltatótól kapott adatokat is számításba vette, azzal hogy
  • az adóelőleg levonásánál elszámolt összeggel azonos összegű családi kedvezményt, súlyos fogyatékosság miatti adókedvezményt vett igénybe.
 
Fontos, hogy amennyiben a magánszemély az adóévben az első házasok kedvezményét érvényesítette, és nincs már kizáró tényező, szintén választhatja az adónyilatkozatot.