Így változtak a tartós befektetési szerződésekkel kapcsolatos szabályok

A tartós befektetés szabályozásának fő célja a magánszemélyek középtávú megtakarításainak ösztönzése. Fontos tudni, hogy a 2010. évben nyitott tartós befektetési számlák 2015. december 31-én megszűntek.
 
###ROADBLOCK1###
 
A Szja törvény 2010. január 1-jétől rendelkezik a tartós befektetésből származó jövedelemre (tbsz) vonatkozó szabályokról. A tbsz fő célja a magánszemélyek középtávú megtakarításainak ösztönzése volt. A magánszemély a tbsz-szel kapcsolatos kedvező adószabályokat akkor vehetik igénybe, amennyiben a befektetési szolgáltatóval, illetve a hitelintézettel tartós befektetési szerződést köt. A szerződés lényege, hogy a felek a tartós befektetésből származó jövedelemre az Szja tv. 67/B. §-a szerinti adózást érvényesítik.
 
Az igénybevétel feltétele, hogy a szerződésben a magánszemély meghatározott pénzösszeg – legalább 25 ezer forint – egyösszegben történő lekötését vállalja. A lekötés hozamának adójának mértéke a lekötés időtartamátók függ. Amennyiben befizetés naptári évét követő harmadik év utolsó napját megelőzően történik a megszakítás, akkor az szja mértéke 16%, a harmadik évet követő, de az ötödik év utolsó napját megelőző megszakításnál pedig 10%.
 
Fontos, hogy amennyiben az igénybe vevő a lekötést követő ötödik év utolsó napjáig nem veszi fel a befektetett összeget, vagyis nem szakítja meg a lekötést, akkor az ötéves lekötési időszak utolsó napjára számított hozam után az szja mértéke 0 százalék, vagyis a befektetés hozama teljesen adómenetes.
 
A NAV tájékoztatója szerint a tartós befektetési szerződés szerint megnyitott számla a megkötés követő ötödik év utolsó napján megszűnik, vagyis a 2010. évben nyitott számlák 2015. december 31-én megszűntek, a 2011-ben nyitott számlák pedig 2016 december 31-én szűnnek meg.
 
Amennyiben azonban a magánszemély az ötéves lekötési időszak utolsó napján szerződés újraköti, akkor a lekötési nyilvántartásban szereplő pénzeszköz, pénzügyi eszköz a tartós befektetési szerződés újrakötése révén továbbra is lekötési nyilvántartásban maradhat. Ilyenkor a lekötési időszak újraindul, és így a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét kell számítani.
 
Az írásbeli megállapodást (szerződést) akkor érdemes meghosszabbítani, például, ha tartós befektetési számlán olyan eszköz szerepel, amelynek futamideje túlmegy a tartós befektetési szerződés ötéves lekötési időszakán.
 
A szerződés megkötése során a részleges pénzkivonás nem jogszerű, ami azt jelenti, hogy a szerződés kizárólag a lejáró tartós befektetési számla lekötési nyilvántartásában szereplő összes pénzügyi eszközre, pénzeszközre vonatkozóan hosszabbítható meg.
 
Amennyiben a magánszemély 2010-ben kötötte szerződését, és úgy döntött, hogy ötéves lekötési időszak végén (2015. december 31-én) szerződését nem hosszabbítja meg, akkor a magánszemélynek nincs további dolga. Ebben az esetben tehát a befektetett összeg és annak hozama után se adót-, sem egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettséget nem kell fizetni, valamint a tartós befektetésből származó adómentes jövedelmet az adóbevallásban sem kell feltüntetni.