###ROADBLOCK1###

 

Az Szja törvény egy 2013-as módosítása szerint (28. § (2) bekezdésének b) pontja), amennyiben a biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem tekinthető magánszemélyt) által finanszírozott díja részben vagy egészben a magánszemély adómentes bevétele volt, egyéb jövedelem a kockázati biztosításnak nem számító, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás visszavásárlási értékéből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegét meghaladó rész a biztosítási szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemélynél, amennyiben a biztosítási szerződésben megjelölt biztosított személyében változás következik be.

 

A fent ismertettek szabályozás szerint a beszámított egyéb jövedelemmel összefüggésben a biztosítónak a kifizetőre vonatkozó rendelkezések alapján kell eljárnia, valamint az egyéb jövedelmet adóköteles biztosítási díjként lehet elszámolni a biztosító további teljesítése adókötelezettségének megállapításakor.

 

Érdemes tudni, hogy 2013. január 1-jétől a szerződés módosításának időpontjában az eredeti biztosított magánszemély esetében jövedelemnek volt tekinthető az aktuális visszavásárlási értékből a biztosított által megfizetett biztosítási díjak és az adóköteles biztosítási díjak együttes összegénél magasabb rész, abban az esetben is, amennyiben az eredeti biztosított számára a biztosító nem teljesít kifizetési kötegezettségét. Ez a törvényi rendelkezés azonban méltánytalan terhet rótt arra a magánszemélyre, aki a biztosítási szerződés módosítása időpontjában valójában egyáltalán nem részesült biztosítói teljesítésben.

 

Egyes adótörvények és az azokkal összefüggő más törvények módosításának eredményeképpen változott az Szja tv. 28. § (2) bekezdése, miszerint a magánszemélynek a biztosítási szerződés esetleges módosítása esetén akkor keletkezik egyéb jövedelme, ha ennek során biztosítói teljesítés is történik. A törvénymódosítás azonban csak 2014. január 1-jétől lépett hatályba, ezáltal nem volt arra lehetőség, hogy hogy a 2013. január 1-jétől megkapott jövedelmekre is alkalmazni lehessen ezt a magánszemélyek számára kedvezőbb szabályt.

 

Ám a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával lehetővé vált, hogy a kedvező rendelkezés a 2013. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazhatóvá vált.

 

Eszerint tehát amennyiben, a 2013-ban született szerződés-módosítás során nem történt biztosítói teljesítés, akkor az eredeti biztosítási szerződésben biztosítottként feltüntetett magánszemélynek nincs adóköteles jövedelme, tehát nem kell személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást sem fizetnie.

 

A biztosításból származó egyéb jövedelemre vonatkozó szabályokról részletesebben a NAV tájékoztatójában olvashat.