Háló Gyula, a Magyarországi Baptista Egyház kommunikációs vezetője: Egyházunk önfenntartó, tehát működési költségeinket nem az 1%-os támogatásokból fedezzük. Ezáltal lehetőségünk van arra, hogy az adófizetőktől kapott felajánlásokat szociális célokra, a rászorulók segítésére fordítsuk. A támogatások elosztásának kötött szabályai vannak. Az egyház pályázatokat ír ki a gyülekezetek számára, amelyekben – minimális önrész mellett – az adó 1%-ából befolyt összegből segítjük a pályázatokon nyert helyi közösségeket. A felajánlásokból például egyes helyi gyülekezetekhez és településeikhez tartozó szegény gyerekeknek szervezünk programokat, osztunk adományokat – alapvetően ételt és ruhát.

 

 

Az adófizetők által felajánlott 1%-os adományok bizonyos részét az egyházunkhoz tartozó szociális és lelkimunkások képzésére fordítjuk. A baptista egyháznál lényeges szempont, hogy a segítés ne csak a segélyezésben merüljön ki, hanem az életviteli felkészítésről, a helyes életmód kialakításának segítéséről is szóljon. Fontosnak tartjuk, hogy az általunk támogatott személyek és családok meg tudjanak kapaszkodni a munkaerőpiacon, hogy olyan tudás megszerzéséhez segíthessük hozzá őket, amelynek köszönhetően önállóan is el tudnak boldogulni.

 

 

Háló Gyula: Gyülekezeteink semmilyen külső segítségre nem szorulnak. Egy baptista tradíció, hogy a helyi közösségek tagjai havi rendszerességgel juttatnak adományt saját gyülekezetük számára. Az adakozás nálunk természetesen nem kötelező, mégis – ha nem is mindenki – nagyon sok gyülekezeti tagunk segíti egyházunkat. Az így befolyt összegek olyan mértékűek, hogy a gyülekezetek saját erőből fenn tudják tartani magukat, és ezekből a támogatásokból a legtöbb esetben a szociális segítségnyújtásra is jut. Ha valaki nagy bajba kerül, például leég a háza, a helyi közösségben biztos lesznek olyanok, akik – általában névtelenül – adományukkal kisegítik.

 

 

Háló Gyula: Több tucat roma gyülekezet is része közösségünknek. Nemrégiben tartott a baptista egyház egy egyhetes tréninget a gyülekezetek roma vezetőinek, ahol szakmai, lelki, mentális képzésben vehettek részt. Ennek során a szociális munkától kezdve a mentális segítségnyújtáson át a családok napi szintű pénzügyi gazdálkodásában való segítségnyújtásig sajátíthattak el ismereteket.

 

 

 

Háló Gyula: Nem teszünk különbséget a gyülekezethez tartozó vagy nem tartozó, illetve hívő és nem hívő emberek között. A helyi baptista gyülekezetek megpróbálnak minden rászorulót elérni a környékükön. Ezek a gyülekezetek egyébként nagyon összetartó közösségek, ahol egymást segítve, egymásról gondoskodva élnek az emberek. A közösség egyik legfontosabb küldetése, hogy a helyben élő rászorulókon segítsen.

 

 

Háló Gyula: Pécsen például van egy Baptista Pont nevű segítőszolgálat, ahol ruha- és más adományokat fogadnak be és közvetítenek ki rászorulók számára, emellett szociális és mentális tanácsadást nyújtanak, napi szinten akár kétszáz ember is megfordul náluk.

 

Több helyen pedig helyi vállalkozókkal együttműködve segítenek embereken. Az általam vezetett gyülekezetben, a XVIII. kerületben például az egyik helyi pékséggel van egy megállapodásunk, hogy a megmaradt árut – amely forgalomba már nem hozható, de még fogyasztható – nekünk adják, mi pedig kiosztjuk szegény családoknak.

 

 

Amit az évek során a legeredményesebb segítségnyújtásnak látunk, az a lelki és mentális támogatás. A Szeretetszolgálat fontos célja, hogy eljuttassa oda az embereket, hogy magukon tudjanak segíteni. Szeretnénk rámutatni, hogy a hit egy életszemlélet, egy életmód, ami egyfajta stabilitást ad, miközben a fejlődést is szolgálja. A roma közösségeknél látjuk ennek leginkább eredményét, esetükben észlelhetőek a legnagyobb változások. Előfordul, hogy a vallást komplexen befogadja egy-egy család, és ennek hatására hatalmas változásokat képesek elérni életmódjukban, életvitelükben. Gyakori, hogy a változás hatására saját maguk utasítják el a segélyeket, adományokat, és inkább másokon kezdenek el segíteni. Azt látjuk, hogy ezeknél a közösségeknél hosszú távon is nagy eredményeket tudunk elérni, azoknak a roma személyeknek, akik gyülekezeti családokhoz tartoznak, oktatási végzettségük átlaga jóval magasabb, mint általában a roma társadalomnak.

 

 

Háló Gyula: A baptista egyház Kőbányán működtet egy hajléktalanszállót és egy átmeneti otthont családok részére. Ez egy több száz főt befogadó intézményrendszer, amely nem csupán a X. kerületből fogad rászorulókat. Az 1%-os felajánlásokból ezeket az intézményeket is támogatjuk. A szállók különlegessége, hogy a bent lakó hajléktalan emberek is részt vesznek az intézmény működtetésében, például az egyik lakó takarít, egy másik végzi a bevásárlást. Óriási szerepe van a hajléktalan emberek életében, hogy ismét dolgoznak, hogy van egy ritmusa a napnak – reggeltől estig van feladatuk.

 

Nagyon fontos számunkra, hogy a rászoruló embereknek is megadjuk a tiszteletet, hogy embernek érezhessék magukat. Egy lényeges eszköze ennek, hogy képessé tesszük őket arra, hogy másokon segítsenek. Szintén a X. kerületben van egy fodrászszalon, ahol hajléktalanok dolgoznak, és szegény családok tagjainak készítenek frizurákat.

 

Egy másik – immár második éve zajló – projekt keretén belül a hideg évszakokban a hajléktalanok fát vágnak, feldarabolják és maguk szállítják el a rászoruló családokhoz. A baptista egyház egy további fontos szolgáltatása a házi segítségnyújtás, amelyben többféle szervezetünk is részt vesz az ország számos pontján – Zalaegerszegtől, Nyíregyházáig. Van például egy pszichiátriai betegeket gondozó intézményünk Hajdúnánáson, ahol a kezeltek gondozzák az otthon kertjét – a szántástól, a betakarításig mindent elvégeznek. A terményből többek között lekvárt főznek, amelyet helyi rászorulók között osztanak szét.

 

 

Háló Gyula: Természetesen eljutottak a múlt évben is a világ számos részére. Legutóbb az ecuadori földrengés helyszínén volt nagy szükség professzionális mentőtevékenységre. A teljes infrastruktúrát érintő katasztrófa sújtotta területen az úthálózatok, az elektronikai rendszerek összeomlottak, így sok helyen az alapvető mindennapi élethez szükséges ellátás hatalmas nehézségekbe ütközött. A helyszínre utazó Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi mentőcsapatához egy kisebb magyar csoport is csatlakozott, akik részt vettek a mentésben, majd ivóvizet, élelmiszert juttattak számos rászoruló családhoz. Mint azt a mentőexpedícióról hazatérők mesélték, a legnagyobb szükség egyértelműen a tiszta ivóvízre volt.

 

 

 

Háló Gyula: Gyülekezeteinkben csoportokat, foglalkozásokat, klubokat tartunk fenn a különböző korosztályok részére – a gyermekek foglalkozásaitól kezdve ifjúsági életviteli tanácsadáson keresztül a nyugdíjasklubokig. Szervezünk számos kirándulást, előadásokat és gyerekfoglalkozásokat, például gyereknapot is. Sok helyen vannak önszerveződő családi csoportok, és számos gyülekezetben szerveződnek női csoportok, de ami újdonság, hogy egyre több helyen jelennek meg a férfiklubok. Kevesen gondolnak bele, hogy nemcsak a rászorulóknak, de a jólétben lévő embereknek is nagy szükségük lehet a közösségi segítségre. A férfiaknak is fontos, hogy a fárasztó munka nyűge után kicsit kiengedhessék a gőzt – erre természetesen a kocsmák is alkalmasak, de ehhez nincs feltétlenül szükség italra –, a férfiklubok lényege, hogy meg tudják egymással osztani a gondolataikat, problémáikat, így megnyugodva, fellélegezve térhetnek haza.