Jó hír, hogy idén az adófizetők jó részének, akár 4 millió személynek készítheti el a NAV személyijövedelemadó-bevallását a munkáltatók vagy kifizetők adatai alapján. Az Ügyfélkapuval rendelkező adózóknak automatikusan elkészíti az adóhatóság a bevallás tervezetet (eSZJA). Akinek nincs ügyfélkapuja, egy rövid – akár SMS-ben történő – kérvényben kérheti az eSZJA-t. Az új szabályról részletesebben korábbi cikkünkből tájékozódhat.

 

Fontos tudni, hogy az egyéni vállalkozók, az őstermelők és az áfafizetésre kötelezett magánszemélyek önadózók maradnak, illetve, akik január végéig kérték, hogy a munkáltatójuk állapítsa meg a jövedelemadójukat a NAV nem készíti el bevallásukat.

 

Az új rendszer alapján, ha az adózó nem változtat az adóhatóság által készített bevallás tervezeten, illetve nem nyújt be saját bevallást május 22-ig, akkor az eSZJA válik a hivatalos bevallásává. Így könnyen előfordulhat, hogy az adózók egy része megfeledkezik a rendelkezés lehetőségéről.

 

 

A Human Dialóg civil szervezetek kommunikációját segítő szervezet tavaly egy kutatást végzett az 1 százalékos felajánlási szokásokról. Ez alapján elmondható, hogy a nem rendelkezők jó része, 14,6 százaléka azért nem tesz felajánlást, mert megfeledkezik róla, további 8,6, illetve 5,3 százalék azért nem, mert vagy más készíti helyette a bevallását (pl. könyvelő), vagy nem is tud róla, hogy van rá lehetősége.

 

Szintén ebből a kutatásból derül ki az is, hogy azok közül, akiknek kérésre a múlt évben az adóhatóság elkészítette adóbevallását csak minden negyedik ember (23%) tett 1 százalékos felajánlást. Ugyanakkor azok közül, akik maguk készítették az adóbevallásukat, csak minden negyedik adózó nem ajánlotta fel az egy százalékot (78% rendelkezett róla). 

 

Bizakodásra adhat okot, hogy az adóhatóság januárban ügyfélkapun vagy postán küldött tájékoztatójában mindenkinek elküldte az 1+1 százalékos felajánláshoz szükséges nyomtatványt (EGYSZA lap), amit a bevallástól függetlenül is el lehet juttatni a NAV-hoz. Az adóbevallási nyomtatványt (16SZJA) 2017-ben is ki lehet tölteni, a program pedig figyelmezteti az adózót, ha megfeledkezik az 1+1 százalékának felajánlásáról.

A fent ismertetett tények függvényében a civil szervezeteknek és egyházaknak van okuk aggodalomra. Ugyanakkor jó hír, hogy 1997 óta, amióta az adófizetőknek lehetőségük van a felajánlásra folyamatosan növekedett az 1 százalékos támogatások összege, egészen 2009-ig, amikor a gazdasági válság hatására egy pár éves csökkenés volt tapasztalható. A csökkenő trendre ráerősített az szja felső adókulcsának eltörlése, és az egységes 16 százalékos (2016-tól 15 százalékos) adókulcs bevezetése, ami csökkentette a felajánlható adó nagyságát. A szakértők szerint csökkenés az adófizetők bizalmatlanságával is magyarázható, ugyanis több civil szervezetről derült ki az elmúlt években, hogy visszaéltek az adófizetők bizalmával, és nem jótékony célokra használták fel a támogatásokat.

 

 

Két éve azonban – az adókulcs csökkenésének ellenére – újra elkezdtek növekedni az 1 százalékos felajánlások, vélhetően a gazdasági helyzet javulása miatt. Pozitív hatása lehet annak is, hogy 2015-től a NAV jóval szigorúbban ellenőrzi az egyesületek és alapítványok munkáját, így a visszaélések is csökkentek. 2016-ban csak a civileknek felajánlott összeg 8,4 milliárd forint volt, 2011 óta először haladta meg a 8 milliárd forintot – írja az Origo.

 

Fontos rámutatni, hogy a felajánlók száma nem változott lényegesen az elmúlt két évben, a növekvő trend tehát a keresetek általános növekedésével magyarázható. Másfelől elmúlt 20 évben szépen lassan duplájára nőtt az 1 százalékukat felajánlók száma. Az elmúlt években a magánszemélyek majdnem fele tett felajánlást egyháznak/civil szervezetnek vagy mindkettőnek, ami európai viszonylatban is jó aránynak számít.

Felmerül a kérdés, hogy növekedhet-e tovább az 1 százalékok aránya az új rendszer bevezetésével, ami ugyan nagy terheket vesz le az adózók válláról, de nagyobb tudatosságot igényel a felajánlás szempontjából.

 

„Az adófizetők jellemzően a bevallás készítésekor foglalkoznak a civil és egyházi egy százalékokkal. Ha közvetlenül nincs különösebb dolguk vele, azaz ha nem maguk csinálják, kevesebb figyelmet fordítanak a felajánlására is. Az adóbevallás idei határideje, május 22. után derül majd ki, végül hány adózó kérte adóbevallása elkészítését a NAV-tól. Ha sokan, akkor az feltételezhetően a felajánlási hajlandóság csökkenését eredményezi” – mondta az Origónak februárban Miha Tamás, a Human Dialog ügyvezetője.

 

A felajánlások alakulása azonban a civil szervezetek és egyházak buzdító tevékenységén is múlik. Éppen ezért idén a lehető legtöbb fórumon érdemes felhívni az adófizetők figyelmét a változásra és a felajánlás lehetőségére, módjaira. Az alábbi cikkünkben egy jó összeállítást talál a leadási határidőkről és arról, hogy milyen módokon ajánlatják fel az adófizetők 1+1 százalékukat.

Regisztráljon ingyenesen oldalunkra vagy, ha már van saját adatlapja, frissítse, bővítse azt. Az Adó1százalék.com az egyik leglátogatottabb 1 százalékos információs portál, az 1 százalékos kampányidőszakban több ezren böngésznek oldalunk szerevezet-keresőjében. Az adófizetők a választott szervezet adatlapjáról pár kattintással felajánlhatják adójuk 1 százalékát.