Újra el tudjuk hinni, hogy az élet szép, és nem a kórházfalak között zajlik

„Az egész egy egynapos lázzal kezdődött” – kezdi történetüket Eszter, a most 10 éves Niki anyukája. Bár embert próbáló küzdelem várt rájuk, ők ebben az időszakban is igyekeztek megtalálni a jót, ami miatt még egy életet fenyegető betegség közepette is szerencsésnek érezhették magukat. Például azért, mert így Niki eljuthatott a Bátor Táborba.
 
Kék-zöld foltok, állandó véraláfutások, majd láz – a kezdeti tünetek alapján a család még nem gyanakodott a legrosszabbra, a sürgősségi vérvétel és lumbálás után viszont szembe kellett nézniük a diagnózissal: Niki leukémiás. „Lumbálás, hemokultúra, citopén – az orvosi kifejezések a mindennapi szóhasználatunk részévé váltak. Szerencsére a betegség nem érintette a csontvelőt, nem volt szükség transzplantációra, a kórházba viszont be kellett költöznünk. Niki mindig is visszahúzódó kislány volt, de a gyógyszerek mintha depresszióssá tették volna. Talán ezt volt a legnehezebb látni” – folytatja Eszter. „Sokszor a falnak fordulva feküdt, nem beszélt senkivel. Nekem hagyta, hogy mesét olvassak fel neki, úgyhogy ezzel teltek a napjaink.”
 
###ROADBLOCK1###
 
Eszter a kórházban a többi anyukától hallott a Bátor Táborról, ódákat zengtek róla. Hét hónap kezelés után hagyhatták maguk mögött a kórházi falakat és jutottak el a Bátor Tábor családi turnusába. „Hogy mit adott nekünk az ott töltött idő? Én elsírtam sok el nem sírt könnyem. Mindenki kedves volt, mindenki mosolygott, megszűnt a gondterheltség érzése. A sok hasonló sorsú család között végre olyan helyen lehettünk, ahol megértenek minket. Évek óta először újra boldognak éreztem magam.”
 
 
A Yale Egyetem tanulmánya szerint a SeriousFun Children’s Network táborszövetséghez tartozó táborok – köztük a Bátor Tábor – résztvevői közel 80%-ának nőtt az önbizalma és az ellenálló képessége, a pszichológiai és szociális segítségnek köszönhetően pedig sokkal elszántabban és sikeresebben vették fel a küzdelmet a betegségükkel. A kutatási eredményeket Eszter is megerősítette: „Miután hazajöttünk a táborból, hetekig kerestem a cimbiket az utcán, hátha összefutok eggyel. A mai napig, ha meghallom a tábortánc zenéjét, eldobok mindent, és táncolnom kell. Játsszuk az ott tanult játékokat, a gyerekek naponta emlegetik. Energiabombát kaptunk az élethez. Újra el tudjuk hinni, hogy az élet szép, és nem a kórházfalak között zajlik. Elfelejtettük négy napra, hogy min mentünk keresztül, és ott újra Niki betegsége előtti önmagunk lehettünk.”
 
 
Bátor Tábor szakemberei és önkéntesei 18 éve dolgoznak azon, hogy a daganatos és krónikusan beteg gyerekeket visszavezessék a gondtalan gyerekkorba, sorsfordító élményeket, erőt adjanak nekik a gyógyuláshoz és az újrakezdéshez. A kezdetben 70 gyereket fogadó tábor élményterápiás programjain 2018-ban már közel 1000 táborozó vehetett részt. A nemzetközi turnusokba cseh, lengyel és szlovák gyerekek is érkeznek, elindultak családi és testvértáboraik, a Lélekmadár tábor pedig olyan családoknak nyújt segítségüket, akik elvesztették gyermeküket. A kórtermek lakóiról sem feledkeznek meg: GO! programjuk keretében évente 1500 ágyban fekvő kis beteg arcára csalnak mosolyt. Az adó 1% felajánlásával Ön is segíthet újraindítani a gyerekkorukat!