Egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség - Kérdések és válaszok
1. Fizetés nélküli szabadság esetén milyen egészségügyi ellátást kaphat a magánszemély? Kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot? Illetve átvállalhatja-e a munkáltató a fizetési kötelezettséget ilyen esetben?
Ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, akkor:
- biztosítási jogviszonya szünetel
- így csak akkor jogosult orvosi ellátásra, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, amit a fizetés nélküli szabadság első napjától el kell kezdenie
- az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint).
- A járulékfizetést a munkavállaló helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv, azaz a munkáltató is teljesítheti. Ezen kérelemhez az online 20T1011-es adatlapon kell a NAV-hoz nyilatkozni.
2. Mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak?
Ha a vállalkozás szünetelteti tevékenységét, akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot már a szünetelés első napjától meg kell fizetnie – feltéve, hogy más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra.
###ROADBLOCK1###
3. A koronavírus okozta járványügyi helyzetre tekintettel mentesülhetnek-e vagy kaphatnak-e részletfizetési kedvezményt az egészségügyi szolgáltatási járulékra, illetve a személyi jövedelemadóra a magánszemélyek?
- Az adózó kérelmére a NAV akkor mérsékelheti vagy engedheti el, ha azok megfizetése a magánszemély és a közös háztartásban élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti.
- Ha együttesen fenn áll a fizetési nehézség bizonyított ténye és a részletek megfizetésének valószínűsíthetősége, akkor számíthatunk a részletfizetés engedélyezésére.
- A döntés meghozatalához a NAV vizsgálja az adózó és a közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, vagyoni helyzetét.
- 500 ezer forint alatti adótartozásra évi egy alkalommal, legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetést is kérhet az adózó, aminek elbírálásakor a NAV a jövedelmi, vagyoni körülményeket nem vizsgálja.
- Ezen felül a személyijövedelemadó-bevallásban is egyszerűen jelölheti az adózó, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját részletekben fizeti meg. Ebben az esetben legfeljebb 6 havi részlet engedélyezhető, amiből az elsőt a bevallás benyújtásának határidejéig, május 20-áig kell kiegyenlíteni.
4. Számíthatnak-e magánszemélyek arra, hogy az állam automatikusan elengedi az előző kérdésben említett köztehertartozásukat, illetve kérhetnek-e adómérséklést vagy elengedést?
- Nincs lehetőség jelenleg bármely közteher automatikus elengedésére, megfizetése alóli mentesülésre.
- A NAV az adótartozás mérséklését, elengedését a magánszemély kérelmére akkor engedélyezheti, ha bizonyított, hogy annak megfizetése az adózó és a közös háztartásban élők megélhetését súlyosan veszélyezteti, ekkor megvizsgálja azok jövedelmi, vagyoni körülményeit.