Kinek érdemes az adókötelezettségekre adott haladékkal élnie?

A napokban kihirdetésre került a rendelet, amely 2020. szeptember 30-ig haladékot adott a vállalatok éves adókötelezettségeivel és a beszámoló közzétételével kapcsolatban, a koronavírus járványra tekintettel. Érdemes végigvenni, mit is jelent ez pontosan a cégek életében.
 
###ROADBLOCK1###
 
A rendelet alapján az adózók a 2020. április 22-e és szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó (TAO), kisvállalati adó (KIVA), energiaellátók jövedelemadója, helyi iparűzési adó (HIPA),valamint, innovációs járulék (Innov.) adómegállapítási, -bevallási és -fizetési, valamint a következő egy éves időtartamra vonatkozó bevallási kötelezettségüknek tehetnek eleget 2020. szeptember 30-ig.
 
A rendelet a számviteli beszámolók (pl: éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló, összevont éves beszámoló, egyszerűsített beszámoló) elkészítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási határidejét hasonlóképpen kitolja, 2020. szeptember 30-ig, amennyiben ezek határideje a Kormányrendelet hatálybalépése, vagyis 2020. április 22-e és 2020. szeptember 30-a közé esik.
 
Az ado.hu végigvette, mely esetekben érdemes és mely esetekben nem érdemes élni a lehetőséggel.
 
Nem éri meg élni az adózási, beszámolókészítési moratóriummal, ha a bevallás benyújtáshoz visszaigénylés társul, hiszen így annak kifizetése is csúszni fog. A TAO, HIPA, KIVA, Innov. adónemek közös vonása, hogy az éves adókötelezettség és a megfizetett adóelőlegek között különbözet adódhat, ami lehet számunkra pozitív előjelű. Márpedig a Kormányrendelet nem tartalmaz olyan előírást, miszerint akik az eredeti határidőt követően, de 2020. szeptember 30-ig tesznek eleget adóbevallási kötelezettségüknek, azok esetében az éves adókülönbözet befizetése, illetve visszaigénylése a bevallás benyújtásával egy időben válna esedékessé. Vagyis a visszafizetés átcsúszhat a következő évre. Ezért a potenciális visszaigénylő vállalkozásoknak érdemes az eredeti, tehát 2020. május 31-i határidővel benyújtani az adóbevallásukat.
 
Az adófelajánlások érvényesítése érdekében jobb nem halasztani a bevallást! A rendelet kimondja, hogy az átmeneti szabályok alapján előírásra kerülő TAO-előlegből is lehetőség van felajánlást tenni, azonban – átmeneti rendelkezés hiányában – a megelőző adóévben tett felajánlások után járó adójóváírás elszámolására a Tao-törvény szabályai irányadóak. Az adózó adójóváírásra jogosult, amelyet a NAV a tao-bevallás esedékességét követő 2. hónap első napjával (főszabály szerint július 1.) vezet át az adózó társasági adó számlájára. Mivel a 2020. szeptember 30-i dátum nem új adóbevallási esedékességet jelent, a felajánlások utáni jóváírás nem tolódik ki 2020. november 1-jére! A jóváírás összege nem pusztán az adóelőlegből felajánlott összegtől függ, így amennyiben a vállalkozás Tao-bevallását a moratóriummal élve csak a jóváírási határidőt követően nyújtja be, a NAV nem lesz képes a Tao törvény szerinti határidőben megállapítani az adójóváírás összegét. Ezért jelentős összegű adójóváírás esetén javasolt minél korábban elkészíteni és benyújtani a társasági adóbevallást.
 
Osztalék csak jóváhagyott beszámoló alapján fizethető. Mivel az osztalékfizetésről mindenkor a beszámoló elfogadásával egyidőben lehet határozatot hozni, így azon vállalkozások esetében, ahol a tulajdonosok az előző évi nyereségből rövid időn belül osztalékot kívánnak felvenni, nem lehet a beszámolókészítést 2020. szeptember 30-ig eltolni,
 
A beszámoló adataitól hitel vagy pályázati elbírálás is függhet. Hitelkérelem és pályáztatás során az illetékesek számos dokumentum és igazolás mellett a vállalkozások által közzétett beszámoló adatait is vizsgálat alá vonják. Azon vállalkozások számára, amelyek a 2019-es üzleti évükben jelentős fejlődést értek el a korábbiakhoz képest (növekedett a bevételük, nyereségük stb.), fontos hogy minél előbb letétbe helyezzék és közzé tegyék beszámolójukat, mert így kedvezőbb elbírálás alá eshetnek hiteligénylésük vagy egy pályázatban való részvétel során.