Kérdések és válaszok a közhasznú státuszról

A legfontosabb feltételek és követelmények a közhasznúvá váláshoz, továbbá a közhasznúság előnyei és hátrányai.
 
Mit kell tenni a közhasznúvá váláshoz?
A közhasznúságot kérelmezni kell, és a státusz megadásáról a bíróság dönt.
 
Mely a legfőbb feltétele a közhasznúvá válásnak?
A közhasznúság legalapvetőbb feltétele, hogy a szervezet Magyarországon legyen nyilvántartásba véve, és olyan közfeladat megvalósításáért tevékenykedjen, amelyet vállalt az alapszabályában. A közfeladat jogszabályban (törvényben vagy rendeletben) meghatározott állami vagy önkormányzati feladat.

A legfontosabb formai feltétel az, hogy már legalább két naptári éve működnie kell a szervezetnek, hiszen a közhasznúság tartalmi feltételeit az előző két év beszámolóinak (és más adatoknak) a vizsgálatával állapítja meg a bíróság. 
 
Milyen egyéb feltételeket kell teljesíteni a közhasznúvá váláshoz?
 
1. Tartalmi feltételek
  • civil szervezet (egyesület, és annak különös formái, kivéve párt, valamint alapítvány)
  • olyan szervezet, amely számára a közhasznú jogállás megszerzését törvény teszi lehetővé
2. Megfelelő erőforrások
 
Ha az alábbi három feltételből legalább egynek megfelel
a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
b) a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív, vagy
c) a személyi jellegű kiadásai – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – elérik az összes ráfordítás kiadás egynegyedét.
###ROADBLOCK1###

3. Megfelelő társadalmi támogatottsága van, és ez kimutatható
 
Legalább egynek meg kell felelni a következőkből:
a) az 1%-os felajánlásokból kiutalt összeg eléri az összes bevétel 2%-át (az államháztartás alrendszereiből folyósított pénzt nem kell figyelembe venni), vagy
b) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
c) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti.
 
4. Létesítő okirata megfelelő
 
Tehát tartalmazza a következőket:
a) a folytatott közhasznú tevékenységek felsorolását, illetve annak megjelölését, hogy ezeket a közhasznú tevékenységeket mely közfeladat(ok)hoz kapcsolódóan végzi, továbbá hogy e közfeladat(ok) teljesítését mely jogszabályhely(ek) írja (írják) elő;
b) annak leírását, hogy ha tagsággal rendelkezik, nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból;
c) annak leírását, hogy gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez;
d) annak leírását, hogy gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;
e) és annak leírását, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

Minden fenti tartalmi feltételnek kimutathatóan a kérelem benyújtásától visszafelé számítva két éven keresztül meg kell felelni.
###ROADBLOCK1###
 
Melyek a közhasznú státusz előnyei?
- Közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet.
- A közhasznú szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót csökkenti az adomány értékének 20%-ával, tartós adományozás esetén további 20%-kal – tehát összesen 40%-kal.
 
Melyek a közhasznú státusz hátrányai?
- Megnövelt adminisztratív terhekkel jár.
- Pénzügyi-gazdasági átláthatóság követelmény (dokumentumok nyilvánossága és hozzáférhetősége, vezető tisztségviselők összeférhetetlenségi szabályai, felügyelő bizottság létrehozása kettős könyvelés stb.).
 
Érdemes tudni, hogy egy civil szervezetnek nem kell közhasznú jogi státusszal rendelkeznie ahhoz, hogy megkaphassa az adó 1%-os támogatásokat; ahhoz elég, ha valamilyen közhasznú tevékenységet végez, és szerepel a NAV regisztrált civil kedvezményezettek listájában. 
kép forrása: www.nextbillion.net/