Magyarországon három nyugdíjcélú megtakarítási forma létezik, amely után állami támogatást lehet igénybe venni: 

Minél hosszabb időtartam áll rendelkezésünkre az elérni kívánt tőke összegyűjtéséhez, annál kevésbé lesz magas a havi kiadásunk. Ha időközben olyan élethelyzetbe kerülünk, amikor nehezebb előteremteni a megtakarításra szánt összeget, érdemes tudni, hogy mi történik az eddig összegyűjtött pénzünkkel. 

 

 

A NYESZ lejárata az aktuális állami nyugdíjkorhatárhoz igazodik. Emiatt a számla megnyitásakor nem tudhatjuk pontosan, mikor lesz vége a megtakarítási időtartamnak, hiszen a nyugdíjkorhatár a futamidő közben kitolódhat. A NYESZ előnye ugyanakkor, hogy ez a megtakarítási forma jár a legalacsonyabb havi költséggel.

###ROADBLOCK1###

 

Nincs ugyanis kötelező díjfizetés: akkor és annyit fektetünk be, amikor és amennyit csak akarunk. Ez azt is jelenti, hogy semmilyen következménnyel nem jár, ha bizonyos időközönként nem utalunk a számlánkra. Bár ha szeretnénk kihasználni a maximális szja-visszatérítést, akkor évi 500 000 forint befektetésére lesz szükség.

 

 

Az önkéntes nyugdíjpénztárak kötelező tagdíját a pénztár alapszabályzatában rögzítik, ennek mértéke átlagosan 5-6 000 forint havonta, de ezen felül is lehet befizetni számlára. A nyugdíjpénztári megtakarítások lejárata is az aktuális nyugdíjkorhatárhoz igazodik.

A díjfizetést nem lehet szüneteltetni, de valójában a díjfizetés elmaradása nem jár drasztikus következményekkel. Iyenkor csak levonják a működési költségeket, az éves hozam mértékéig.

 

 

A nyugdíjbiztosítások lejárata a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárhoz igazodik. Így előre látható, hogy a megtakarítási időszak mikor fejeződik be.

A szerződéskötéskor választott díj minimális mértéke jelenleg 10-12 000 forint körül van. A díjfizetés kötelező; elmaradása ennél a konstrukciónál következményekkel jár, főként a biztosítási tartam első időszakában.

 

 

###ROADBLOCK1###

 

1. Díjfizetés szüneteltetése: az egyik lehetőség a díjfizetés szüneteltetése. A biztosító lehetőséget ad arra, hogy egy időszakon keresztül ne fizessük be a díjat. Ezt nem lehet kérni általában a futamidő első 3 évében, de azután általában 6-12 hónapig van erre lehetőség. A szüneteltetés több alkalommal is kérhető, a biztosító ilyenkor levonja a kezelési költségeket. A díjak elmaradása jelentősen csökkentheti a megtakarítás várható lejárati értékét.

 

2. Díjmentesítés: díjmentesítés kérésekor a biztosító lezárja a szerződést és a lejáratig megőrzi az összegyűjtött tőkét. A továbbiakban nem kell díjat fizetni, de ezáltal a befektetések sem gyarapodnak tovább. A költségek a díjmentesítés után is folyamatosan levonásra kerülnek a számláról. Ha tehát túl korán kéri valaki a díjmentesítést, előfordulhat, hogy mivel kicsi a felhalmozott tőke, a fenntartási költségek miatt ez teljes egészében elveszik.

 

3. Díjcsökkentés: A biztosítási tartam alatt van arra lehetőségünk, hogy a díjat módosítsuk. A díj csökkentése a bónusz elvesztését nem vonja maga után, bár csökkeni fog.

A legtöbb biztosító bónuszokat nyújt ügyfeleinek, ha a vállalt díj kellően sokáig befizetésre került. Díjmentesítés esetén a bónusz visszatérítése is megszűnik.

Érdemes úgy megválasztanunk a megtakarításra szánt összeget, hogy azt hosszú távon is fizetni tudjuk. Mert bár a díj csökkentésére van lehetőség, ill. meg is szüntethetjük a biztosítást, de ezek mindig anyagi veszteséggel járnak.