Amennyiben egy szervezet közhasznú jogállású kíván válni, akkor május 31-ig kérvényezheti ezt a székelye szerinti törvényszéknél.

 

A jogállást papír alapon, egy űrlap kitöltésével kérvényezheti. Amennyiben a közhasznú jogállás nyilvántartásba vétele iránti kérelmet nem az említett űrlapon terjeszti elő, a bíróság hiánypótlás keretében fel fogja kérni az űrlap alkalmazására.

 

Az olvashatóság érdekében az űrlapot számítógéppel érdemes kitölteni, és a kinyomtatást követően kézzel aláírni. Az űrlap részletes kitöltési útmutatóját itt érheti el.

 

 

Fontos: ahhoz, hogy egy szervezet kérvényezhesse a közhasznú jogállást a benyújtást megelőzően legalább két éven át közhasznú tevékenységet kell végeznie, fel kell tüntetnie, hogy a tevékenységét milyen feladatokhoz kapcsolódóan végzi, valamint azt is, hogy a közfeladatok végzését mely jogszabályhelyek írják (az előző két évben melyik jogszabályhelyek írták) elő.

 

 

A kérdésre egyértelműen nem lehet válaszolni, hiszen minden szervezet más okból válik közhasznúvá: egyes szervezetek a közhasznúság előnyei miatt szerzik meg a minősítést, de vannak olyanok is, amelyeknél a közhasznúság adottság, mivel főként ilyen típusú tevékenységet végeznek.

 

A jogállás kérvényezése előtt érdemes mérlegelni, hogy a közhasznúsággal járó előnyök (a közszolgáltatási szerződéshez való jog, bizonyos adókedvezmények) mennyiben arányosak a növekedő adminisztratív terhekkel és a pénzügyi-gazdasági átláthatósággal.

 

A következőek a közhasznúsági jogállás egyértelmű előnyei:

• közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezetnek van joga kötni;

• a közhasznú szervezet részére jutatott adományok értéke a társasági adó mértékét csökkenti (állatalában az adomány értékének 20%-ával, a tartós adományozásnál további 20%-kal, vagyis összesen 40%-kal, továbbá a Magyar Kármentő Alap és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásánál 50%-kal).

 

Sokan keverik össze a közhasznú tevékenység és a közhasznú jogállás fogalmát. Ahhoz, hogy egy szervezet részesülhessen az 1%-os felajánlásokban közhasznú tevékenységek kell végeznie, de nem feltétel, hogy közhasznú jogállással rendelkezzen. Emellett illetékmentesség és a NEA pályázaton való indulás nem előfeltétele a közhasznúság. A közhasznú tevékenységekről itt tájékozódhat bővebben. 

 

Fontos megemlíteni azonban, hogy a közhasznúsági jogállás számos olyan kötelezettséggel jár együtt, amelyek nagyobb adminisztrációs teherrel járnak a nem közhasznú minősítéshez képest. A közhasznúsági jogállás feltételeiről itt olvashat részletesebben.

 

További adófizetőkre és civilekre vonatkozó határidőkről adónaptárunkban olvashat.