Bevételi értékhatárhoz kapcsolódó változások


2023. január 1-től könnyebben választható ez az adózási forma, hiszen megszűntették a választásához kapcsolódó bevételi értékhatárt, tehát a 2022-es bevételtől függetlenül áttérhet az egyéni vállalkozó idén az általányadózásra.
 
Csak a belépéshez kapcsolódó bevételi értékhatár került eltörlésre, azt a tárgyévben alkalmazni kell. Azaz addig lehet idén e forma szerint adózni, amíg általános esetben az egyéni vállalkozó bevétele meg nem haladja az éves minimálbér tízszeresét, ami a minimálbér 232.000 Ft-ra történő emelése miatt 27.840.000 Ft-ot jelent. Ha pedig kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez az egyéni vállalkozó akkor az éves minimálbér ötvenszereséig, 139.200.000 Ft-ig adózhat az átalányadózás szabályai szerint.
 
 

Az ismételt választás feltételei


Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó megszünteti, vagy megszűnik az általányadózásra vonatkozó jogosultsága, akkor a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételekkel választhatja újra ezt az adózási formát. A korábbi 4 év helyett csak a megszüntetés vagy megszűnés évét és további 12 hónapot kell kivárni a visszatéréshez.
 


A járulékbevallás gyakoriságának csökkenése


A foglalkoztatónak nem minősülő átalányadózó egyéni vállalkozóknak nem havonta, hanem elegendő csak negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig elektronikusan benyújtania a 2358 jelű járulékbevallást.
Ez a negyedéves bevallási szabály megkönnyíti a családi adókedvezmények érvényesítését is.
 


Költséghányad alkalmazás szabályai


Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó kizárólag személygépjármű-vezető képzés tevékenységből (TESZOR 85.53.11) szerez bevételt, akkor idéntől bevételével szemben ő is 80%-os költséghányadot érvényesíthet.
 

Társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó

 
Idéntől a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót is göngyölítéses módszerrel kell meghatározni.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme nem éri el az éves minimálbér felét, akkor az továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot és az szja-mentes jövedelem a szochoalapnak sem része.

A biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja 2023-ban is havonta legalább a minimálbér, ezért, ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított összeg kisebb, a járulékot akkor is a minimálbér után kell megfizetni.

Míg a főfoglalkozású egyéni vállalkozó szocho alapja idén is a minimálbér 112,5 %-a, ha a göngyölítéssel kalkulált szochoalap ennél kisebb, akkor is ez alapján az összeg alapján kell megfizetni szociális hozzájárulási adót.
 
kép forrása: Pixabay
 
Szerző
Szabó Éva