Több tízezren látogatják központjaikat és rendezvényeiket. Náluk semmi sem kötelező, csak magukkal kell elszámolniuk. A több évezredes múltra tekintő buddhista irányzat a filozófia helyett inkább a gyakorlati tapasztalásra helyezi a hangsúlyt, naponta több órát is meditálhatnak.
 
Interjú a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösséggel
 
 
Adó1százalék.com: Meséljen az egyházról!
 
Balogh Zsolt, a Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség ügyvivője:
 
Egyházunk 1987-ben alakult, ekkor jött először a Közösséget megalapító tibeti láma, Dordzse Csang Lama Ngawang Rinpocse Magyarországra. Valójában nem egyháznak, hanem inkább szellemi közösségnek tartjuk magunkat. Az egyházak többségében működik hierarchia, nálunk azonban nem. A buddhizmust mint kifejezést egyébként a nyugati társadalom találta ki, a tibeti nyelvben nem is létezik a szó, a tibetiek a buddhistát úgy hívják, hogy „belső ösvényt járó”.
 
 
Közösségünk célkitűzése a meditáció szellemi kultúrájának meghonosítása hazánkban. A meditáció segítségével emberségesebb, valódibb, szeretet teljesebb emberekké válhatunk. Nálunk minden önkéntes, nincs egyházi adó, a részvétele módját mindenki maga határozhatja meg. Senkinek sem kell feladnia semmit életéből, hogy belső ösvényt járó legyen. Megtarthatja vallását, maradhat keresztény, házas, egyedülálló, vagy akármi, ami addig is volt.
 
Az egyházról részletesebben itt olvashat: http://www.buddha-tar.hu/hu/magunkrol
 
Nem az egész világot akarjuk megváltoztatni, csak fejleszteni magunkat, a saját viszonyunkat a többi emberhez, a világ dolgaihoz, saját érzéseinkhez, gondolatainkhoz.
 
A buddhizmus szerint tulajdonképpen két dologról szól emberi életünk: reményeinkről és félelmeinkről, a napi dolgoktól kezdve a hosszú távú céljainkon keresztül. Ezeknek vagyunk alárendelve, észrevétlenül. A buddhista nem elnyomni szeretné ezeket az érzéseket, hanem észrevenni, és tudatosítani azt, hogy van választása, és kezébe veheti az életét. A buddhizmus gyakorlása talán nagyobb kihívás, mint a többi vallásé, mivel sokkal könnyebb egy külső istenhez, külső dogmákhoz és szabályokhoz viszonyulni, mint saját magaddal szembenézni.
 
Adó1százalék.com: Miben különbözik a Karma Kagyüpa a többi buddhista „egyháztól”?
 
Balogh Zsolt: Mindegyik tanítás másra van kihegyezve, a Karma Kagyüpa hagyományvonal a Tibeti Buddhizmuson belül, sokkal inkább a meditáció gyakorlatokra, és a valóság közvetlen tapasztalására épít, mint a filozófiára.
 
A különböző buddhista irányvonalak nem rivalizálnak egymással, nincs verseny köztünk, nem hasonlítgatjuk össze magunkat másokkal. Magyarországon több buddhista közösség működik, többekkel nagyon szoros kapcsolatot ápolunk.
 
 
Adó1százalék.com: Mit takarnak ezek a gyakorlatok?
 
Balogh Zsolt: Főként meditálásról van szó, vannak csendes ülős alkalmak, és olyanok amelyeken mantrákat, imákat olvasunk. Szerencsére magyarul is olvashatjuk az imákat, mert tanítónk, Láma Csöpel lefordította ezeket. Reggelente 1-2 órát meditálunk. Ha van időnk, ezt este is megismételjük. A meditáció a tévhitekkel szemben nem álmodozásról, csodákról, hanem nagyon is a valóságról, saját valódi gondolataink észrevételéről és azok változékonyságáról szól, a tudatos jelenben létet, és az összes élőlény felé irányuló szeretetet fejlesztjük.
 
Adó1százalék.com: Ha nincsenek dogmák, akkor milyen szabályokhoz tartják magukat?
 
Balogh Zsolt: Dogmák tényleg nincsenek, de útmutatások, javaslatok vannak. Buddha így foglalta össze az élet értelmét: „Ne árts. Segíts másokat. Ismerd meg a tudatod természetét.” A buddhizmus szerint három „kapuval” kapcsolódunk a világhoz: testtel, beszéddel és tudattal.
 
A tanítás 10 erényes, illetve 10 ártalmas cselekedetről beszél. A testtel kapcsolatos ártalmas cselekedetek: ölés (akár egy kis állat megölése is, vagy az abortusz), lopás és a helytelen szexuális cselekedetek (hűtlenség, más feleségének/férjének elcsábítása, szerzetes nő vagy férfi elcsábítása). A szavakkal kapcsolatban: a hazugság, a rágalmazás, az üres beszéd és a durva beszéd tartozik az ártalmas cselekedetek közé. A három gondolati ártalmas cselekedet pedig: a helytelen nézetek vallása (pl. megtagadni a tökéletes megtisztulásnak és a tudat képzésének a lehetőségét), a mohóság és a rosszakarat.
 
Ezeknek az ellentétei az erényes cselekedetek, például ölés helyett életmentés – buddhistáknál szokás például, hogy a piacon élő halakat vesznek, és visszaengedik őket a folyóba –, vagy a lopás helyett az adakozás, pl. madarak etetése.
 
Adó1százalék.com: Mit jelent a nevük?
 
Balogh Zsolt: A Karma Kagyü a tibeti buddhizmus egyik 1000 éves szakadatlan hagyományvonala, tanítóról tanítványra száll a tanítás, és vissza lehet vezetni egészen Buddháig. A karma azt jelenti, hogy a Karmapához tartozó, aki ennek a vonalnak az ezer éve ismételten újjászületett vezetője (Karmapa nagyon hasonló titulus, mint a Dalai Láma, csak ő egy másik irányzat vezetője). A Kagyü pedig azt jelenti, hogy Buddha útmutatásait gyakoroló, a gyakorlásra hangsúlyt helyező.  A Karma Kagyüpa egyébként az egyik legnagyobb, legismertebb vonal Tibetben, Magyarországon pedig az egyetlen bejegyzett buddhista egyház a tradicionális tibeti vonalak közül.
 
Adó1százalék.com: Hogyan lesz valakiből láma?
 
Balogh Zsolt: Semmilyen iskolát sem lehet elvégezni, ahhoz, hogy valaki Láma legyen. Az lesz Láma – azaz szellemi tanító –, aki megismeri a saját elméje valódi természetét.
 
Egy másik Láma – a mester – mutatja meg ehhez az utat. Mindig egy másik Láma adja meg a felhatalmazást a tanításra. Láma bárkiből válhat – lehet nő és férfi is.
 
A kagyüpa hagyományban ahhoz, hogy valaki Lámává válhasson, három évre és három hónapra el kell vonulnia a külvilágtól. Az elvonulás menete pontosan meg van szabva, rengeteget meditálnak, és több próbát kell kiállniuk. Csak kevesen tudják végigcsinálni, és közülük sem lesz mindenki Láma.
 
Sokan egyébként nem is akarnak Lámák lenni, hiszen nagyon nagy felelősség utat mutatni másoknak, ha azonban valakit kineveznek, akkor el kell vállalnia a feladatot. Nagyon kevés Láma él a világon, hazánkban Tiszteletreméltó Láma Csöpel az egyetlen magyar származású láma. Őt az egyházunk feje, Láma Ngawang, Karmapa képviselője nevezte ki. Nevét is 16.Karmapától kapta, Csöpel azt jelenti tibetiül, hogy Buddha tanának terjesztője.
 
Adó1százalék.com: Hol van a Magyarországi Karma Kagyüpa egyház központja?
 
Balogh Zsolt: Egy nógrádi kistelepülés, Tar mellett található a Karma Kagyüpa Közösség főközpontja. Itt található a Kőrösi Csoma Sándor Béke Sztúpa, melyet Őszentsége a Dalai Láma avatott fel 1992-ben. Ugyancsak itt látható Kelet-Európa legnagyobb buddhista temploma is, a Szabadító Buddha Anya Templom, amely önkéntes adományokból épült, és a közösségünk tartja fenn. A tibeti stílusban épült gyönyörű szentélyt a Kőrösi Csoma Sándorról elnevezett, a látogatók számára minden nap nyitott emlékpark veszi körül. A park egy turisztikai központ is, van benne tibeti teaház, könyvesbolt – itt bárki megismerkedhet a buddhista szellemiséggel.
 
 
Rengeteg az érdeklődő, központjainkat éves szinten körülbelül 50 ezer ember látogatja, sokan közülük külföldiek.
 
Budapesten is van egy központunk, a Baross utca 80-ban. Ide kéthetente hétvégén érkezik Láma Csöpel tanítást tartani, hétköznap pedig esti meditációk vannak. Az érdeklődők online, honlapunkon keresztül is meghallgathatják a tanításokat. A tanításokra és a meditációkra bárki eljöhet, mindenkit szívesen fogadunk.
 
Néhány vidéki városban is működnek központjaink, meditáció csoportjaink.
 
Adó1százalék.com: Mire fordítjátok az 1%-os támogatásokat?
 
Balogh Zsolt: Az elmúlt évek során egyre többen ajánlották fel 1%-ukat egyházunknak, illetve alapítványunknak, reméljük, hogy ez a növekvő tendencia az idén is folytatódni fog.
 
Az 1%-os felajánlásokból építettük fel a templomunkat, a központok rezsi költségeit és könyveink kiadását is ebből az összegből fizetjük ki. A különböző buddhista programokat, rendezvényeket is az 1%-ból valósítjuk meg, például a tibeti mesterek meghívását és előadásait, valamint a Buddha Ereklyéket bemutató kiállításokat a támogatásokból fedeztük, ezekre a rendezvényekre több tízezren jöttek el.
 
 
Augusztusban a  következő budapesti rendezvényünk a Buddha Ereklye Kiállítás lesz. Ennek keretében lesznek láthatóak különböző megvilágosult mesterek ereklyéi, illetve a történelmi Buddha ereklye gyöngye, mely 2500 éves. A részvétel ingyenes, mindenkit szívesen látunk.
 
Arról, hogy mire fordítja a közösség az 1%-os támogatásokat, részletesebben itt olvashat
 
Adó1százalék.com: A buddhizmus szerint egyenlők az emberek és az állatok.
 
Balogh Zsolt: Az élőlény az élőlény, egyenértékű, akármelyik fajhoz is tartozik. A legkisebb hangya is boldog akar lenni és el akarja kerülni a szenvedést úgy, mint mi emberek. A különböző létformák átmenetiek. Mi is voltunk állatok – sőt lehetünk azok újra – és az állatok is nyerhetnek emberi születést a jövőben. Az emberi élet azért különleges, mert csak mint emberek tudunk tudatosan fejlődni, tisztulni.
 
A buddhizmus szerint az, hogy valaki embernek születik, annak az eredménye, hogy nagyon megdolgozott érte az előző életeiben. Buddha azt a példát adta, képzeljük el, hogy valahol az óceán mélyén úszik egy vak teknős, amely 100 évente csak egyszer jön fel a felszínre, a tengeren pedig valahol hányódik egy fakarika. Az esély, hogy embernek szülessünk annyi, mint annak a valószínűsége, hogy a százévente felbukó vak teknős pont ebbe az úszó karikába dugja a fejét. Tehát becsüljük meg nagyon a jelen életünket!
 
A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség adatlapját itt találja, oldalunk segítségével adója 1%-át is felajánlhatja a szervezet részére.