A személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a magánszemélyek a jövedelemadójuk 1+1 százalékáról rendelkezhetnek, azt az általuk megjelölt civil és/vagy egyházi szervezeteknek illetve a Nemzeti Tehetség Programnak felajánlhatják. Amennyiben valaki nem rendelkezik az 1 százalékáról, akkor az adójának ez a része is a költségvetésben marad.
 
Ki jogosult felajánlani az 1%-ot?
 
Bárki, aki személyi jövedelemadó-bevallást ad, jogosult felajánlani. Ez azt jelenti, hogy a magánszemélyeken túl az egyéni vállalkozók és az őstermelők is jogosultak rendelkezni, amennyiben szereznek az adóévben az összevont adóalapba tartozó jövedelmet. Fontos tudni, hogy az egyházak részére még akkor is érdemes nyilatkozni, ha a magánszamély bevallás szerinti fizetendő adója 0 forint. Az egyházak kiegészítő támogatását ugyanis nem a felajánlott összegek nagysága, hanem a felajánlások száma alapján határozzák meg. 
 
 
Kiknek lehet felajánlani az 1%-ot?
 
Kedvezményezettet két csoportból lehet választani, de mindegyikből pontosan csak egyet-egyet. (Szűrő funkcióval rendelkező gyors szervezetkereső itt található.) Az 1 százalékok nem oszthatók meg és nem is vonhatók össze. Lehet csak az egyik csoportból is választani, nem kötelező mindkét 1 százalékról rendelkezni. Ha viszont azonos csoportból több kedvezményezettet is megjelölük, az érvénytelen felajánlásnak minősül és egyik szervezet sem kapja meg a felajánlott összeget.
 
A kedvezményezettek egyik csoportjába a civil szervezetek illetve a közintézmények (Magyar Tudományos Akadémia, Országos Széchenyi Könyvtár stb.) tartoznak. A felajánlás megtételéhez a szervezetek adószámára van szükség.
 
A kedvezményezettek másik csoportjába az egyháztörvényben meghatározott, úgynevezett bevett egyházak tartoznak. Ezek az egyházak technikai számmal rendelkeznek. Szintén ebbe a csoportba tartozik az Országgyűlés által minden évben meghatározott kiemelt előirányzat, amely 2018-ban a Nemzeti Tehetség Program (technikai száma: 1823). Az 1 százalékról rendelkező nyilatkozaton ennél a csoportnál a technikai számot kell feltüntetni.
A 2018. évben az egyházak részére tett felajánlás újabb egyházi kedvezményezett megjelöléséig vagy a nyilatkozat visszavonásáig érvényben marad a következő években is. Vagyis, ha például 2019-ben az egyházakra vonatkozóan a magánszemély más nyilatkozatot nem tesz, akkor az 1 százalékát jövőre (és az utána következtő években) is az általa 2018-ban megjelölt egyház kapja meg. Az így határozatlan idejűnek minősülő nyilatkozat midnen év május 20-ig módosítható vagy vonható vissza. Ez a folytonosság kizárólag az egyházi kedvezményezettek esetében létezik, a civil szervezeteknek a felajánlás továbbra is évente kell megtörténjen.
 
 
Hogyen rendelkezünk az 1%-okról?
 
A rendelkező nyilatkozat a bevallási nyomtatvány részét képezi. Az a magánszemlély, aki adóbevallást ad be, a nyomtatvány megfelelő lapjának (a 17SZJA jelű bevallás EGYSZA lapja) kitöltésével rendelkezhet. Aki a Központi Ügyfélregisztrácós Nyilvántartáshoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik és a bevallási tervezetével online felületen dolgozik, az is tud az 1+1 százalékról rendelkezni (akkor is, ha a bevallás tervezetét a NAV készíti el).
Aki a bevallását maga készíti el és elektronikusan küldi be, a rendelkező nyilatkozatát is beküldheti elektonikus úton az Ügyfélkapu segítségével. Az elektronikus adóbevallás és a nyilatkozat leadása nem kell egyszerre történjen, azonban fontos, hogy utóbbi legkésőbb május 22-ig el legyen küldve. Ha külön küldjük el a nyilatkozatot, akkor nem a bevallás részét képező EGYSZA lapot, hanem a külön programban található 17EGYSZA nyilatkozatot kell kitölteni.
 
A www.nav.gov.hu internetes oldalon található nyomtatványkitöltő program használata esetén a 17SZJA jelű bevallás EGYSZA lapján lehet nyilatkozatot tenni.
 
Előfordulhat, hogy az elektronikus bevallást nem az adózó saját maga, hanem egy általa meghatalmazott személy (például könyvelő) készíti el. Ekkor az adózónak az adóhatósághoz azt is be kell jelentenie, hogy a meghatalmazott személy az 1%-okról rendelkező nyilatkozat elektronikus továbbítására is jogosult.
 
2018-tól megszűnt a munkáltatói adómegállapítás, ám a korábbi évekhez hasonlóan a munkáltató dönthet úgy, hogy továbbra is gyűjti a munkavállalói 1+1%-os nyilatkozatait. A munkavállalónak ebben az esetben legkésőbb május 2018. május 10-ig lezárt borítékban (a ragasztott felületen átnyúló sajátkezű aláírással) át kell adnia a nyilatkozatát a munkáltatónak. A május 10. után átadott borítékokat a munkáltató nem köteles átvenni. A munkáltató az időben leadott, lezárt borítékokat köteles kísérőjegyzékbe venni. A kísérőjegyzéknek tartalmaznia kell a nyilatkozatot tevő személyek nevét, adóazonosító jelét és aláírását.
 
Általánosságban elmondható, hogy az 1%-ról rendelkező nyilatkozat a bevallástól függetlenül is eljuttatható az adóhatósághoz. Erre az adóbevallás leadási határidejétől függetlenül 2018. május 22-ig van lehetőség. A határidő jogvesztő, utána már semmilyen módon nem lehet érvényesíteni a felajánlást.
 
 
Hogyan kell érvényes nyilatkozatot tenni?
 
Érvénytelen a rendelkezés, ha
  • a nyilatkozat a kedvezményezett adószámát nem tartalmazza, illetve nem pontos vagy nem olvasható
  • a nyilatkozat a kedvezményezett technikai számát nem tartalmazza, illetve nem pontos vagy nem olvasható
  • a két beküldött nyilatkozat mindegyike ugyanazon kedvezményezetti csoportba tartozó két szervezetet jelöl (például két egyházat) – ekkor mindkét szervezet elesik a felajánlástól
  • a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó boríték nem lett lezárva, vagy nem szerepel rajta a magánszemély adóazonosító jele, vagy nem lett a ragasztási felületen átnyúlóan saját kezüleg aláírva
  • a magánszemély az adóját határidőig nem fizette meg
  • olyan szervezetnek ajánlották fel az 1 százalékot, amely nem jogosult arra (legfrissebb lista a kizártakról itt érhető el)
Ha bármilyen okból érvénytelen a nyilatkozat, akkor az adóhatóság felveszi a kapcsolatot a nyilatkozattevő személlyel. Ha nem kerül sor a kapcsolatfelvételre, továbbá a megjelölt szervezet szerepel a felajánlásra jogosultak listáján, akkor az adóhatóság teljesíti az átutalást. Ha az átutalás időpontjában rendelkezünk ügyfélkapuval, a rendelkezés teljesítéséről értesítést kapunk a felületen.
 
A nyilatkozat érvénytelenségét megállapító határozattal szemben lehetőség van fellebbezni.
 
 
Mi a 100%, aminek az 1%-a felajánlható?
 
Az 1 százalék alapja az összevont adóalap kedvezményekkel, illetve az önkéntes kölcsönös pénztári, a nyugdíj-előtakarékossági és a nyugdíjbiztosítási átutalásokkal csökkentett része. Az összevont adóalapba tartozik az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem. Nem tartozik viszont bele az ingatlanértékesítésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, a kamatjövedelem és a vállalkozói személyi jövedelemadó. Lényeges az is, hogy az 1 százalék alapját mindig csak a ténylegesen határidőben megfizetett adó képezi.