Bemutatkozás
Célunk, hogy az Eötvös Károly Intézet önálló hangként, a köztársaság ügye melletti elkötelezettsége és állásfoglalásainak megbízható színvonala révén tájékozódási pontot jelentsen. Az Eötvös Károly Intézet egy szabad és demokratikus ország létrehozatalán dolgozik, elkötelezett az alkotmányosság, a demokratikus jogállam és az egyéni jogok szabadelvű felfogása mellett.
Az Intézet emellett szeretne hozzájárulni a szakmai és a szélesebb közvélemény tájékoztatásához, a politikai napirend formálásához azokban az ügyekben, amelyek hatással vannak az állampolgárok és a közhatalom közötti kapcsolat minőségére. Tevékenységünket akkor fogjuk sikeresnek tekinteni, ha fellépéseink révén a közhatalom és az állampolgárok között fennálló viszony minősége javulásnak indul.
Mire gyűjtünk?
Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) alaptevékenységei folytatására és működési költségekre gyűjt.
Az EKINT háromféle alaptevékenységet folytat. Az Intézet fontos politikai kérdésekben tett állásfoglalások, nyilvános rendezvények (konferenciák, felhívások, kiadványok stb.) révén közvetlenül a nagyközönséghez, a demokratikus politikai közösség egészéhez kíván fordulni, hogy felhívja a társadalom és a kormányzat figyelmét egyes fontos kérdésekre, és segítse a jogtudatos közvélemény kialakulását.
Másodszor, az Eötvös Károly Intézet konkrét közpolitikai javaslatokkal, koncepciókkal, háttértanulmányokkal közvetlenül a politikai döntéshozókhoz fordul, hogy a felmerülő szabályozási kérdésekben jogállami, liberális szellemű javaslatokat tegyen, és ilyen szellemű intézkedési tervek mellett hozzon érveket és szempontokat.
Harmadszor, az Intézet hosszabb távú kutatásokat, felméréseket végez a demokratikus köztársaság egyes intézményeinek (pl. bíróságok, önkormányzatok, rendőrségek) vagy közszolgáltatásainak (oktatás, egészségügy, kultúrafinanszírozás stb.) állapotáról. Ezek az egyes szakmai közvéleményeket célozzák, a politikai és szakmai viták látókörét igyekeznek tágítani, és a későbbi közhatalmi döntésekhez próbálnak megbízható információkat és szempontokat adni.
Mire használtuk fel?
Az elmúlt években az Eötvös Károly Intézet legfontosabb eredményei közül példaként a következőket említhetjük:
- A 2016. október 2-án tartott „kvótanépszavazásról” készített elemző, infografikákat tartalmazó videónkat több mint fél millióan nézték végig különböző platformokon, valamint különböző médiacsatornákon keresztül legalább ugyanennyien értesültek róla. A népszavazás végül érvénytelen lett, és elbukott, amely a civil ellenállás – köztük az Eötvös Károly Intézet – sikerének is tekinthető.
- A Terorrelhárítási Központ (TEK) miniszteri engedély alapján folytathat titkosszolgálati megfigyeléseket, így lehallgathat telefonokat, és bekukucskálhat a hálószobákba is. Az Eötvös Károly Intézet két korábbi munkatársa, Szabó Máté és Vissy Beatrix ebben a mindannyiunkat érintő ügyben fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához 2014-ben. A strasbourgi bíróság 2016 januárjában megállapította, ez a szabály sérti az európai polgárok magánélethez való jogát. Az Intézet a sérelmes jogi helyzet megszüntetése és a törvények megváltoztatása érdekében azóta számos alkalommal fordult az illetékes miniszterekhez, és nem hátrál, amíg a magánszféra védelme nem lesz biztosított.
- Az egyetemeket mint a tudományos élet alapintézményeit autonómia és önkormányzatiság illeti meg. A 2015. szeptember 1-jén bevezetett egyetemi konzisztóriumok azonban sértik ezt jogukat, ezért alkotmányellenesek. Ezt az Eötvös Károly Intézet a bevezetésük pillanatában is jelezte, illetve az alapvető jogok biztosához fordulva kezdeményezte a rendszer alkotmánybírósági felülvizsgálatát. Az ombudsman 2016. november végén jelentésében megerősítette az Intézet álláspontját, eszerint is alkotmányos visszásságot okoz a konzisztórium előzetes egyetértési joga bizonyos költségvetési kérdésekben.
