2017-ben növekszik a családi kedvezmény összege, kiszélesül az igénybevevők köre, és egyszerűsödik az igénybevétel. Itt tudhatja meg, hogyan igényelheti a kedvezményt, és a kérvényezéshez szükséges nyomtatványt is itt találja.
Az adófizetőknek 2011 óta van lehetőségük – az egykulcsos arányos jövedelemadózás rendszerében – a családi adókedvezmény igénybevételére. A kedvezmény a jogosult magánszemély összevont adóalapját és adóelőlegét is csökkenti.
 
A nyomtatványt innen töltheti el: pdf, doc. (a kitöltési útmutató a nyomtatvány végén található).
 

Mi változik?

Legfontosabb változás, hogy a családi kedvezmény érvényesítését kérő adóelőlegnyilatkozaton kötelező az eltartottak/kedvezményezett eltartottak adóazonosító jelét feltüntetni. A természetes azonosító adatok megadása nem elegendő. Egyszerűsítési szempontok indokolták azt a változást, mely szerint a 2017. évben az adóelőleg-nyilatkozatot a nyilatkozatot tevő magánszemély házastársa/élettársa munkáltatójának nem kell aláírnia.
 
További egyszerűsítést jelent, hogy a családi kedvezmény jogosultjának nem szükséges új nyilatkozatot adnia a gyermek megszületését követően, ha már az adóévben a magzatra tekintettel kedvezményt érvényesített.
 
Jó hír, hogy 2017-ben kétgyerekes családok esetén növekedett a családi kedvezmény:
  • egy eltartott esetén jogosultsági hónaponként 66.670 forint,
  • kettő eltartott esetén 100.000 forint,
  • három vagy annál több eltartott esetén 220.000 forint.
 
 
Ez azt jelenti, hogy egy eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10.000 forinttal, két eltartott esetén 15.000 forinttal három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33.000 forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.
 

Kinek kell leadni a nyilatkozatot?

A munkáltató vagy összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttató kifizetője az Ön járandóságaiból az családi adókedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget. A családi kedvezményhez szükséges nyilatkozatot két példányban töltse és adja át munkáltatójának vagy kifizetőjének, aki összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttat Önnek. Ilyennek kell tekinteni különösen a havi, heti bért, munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást. Ilyen kifizetőnek minősül például az a megbízó, aki rendszeresen juttat megbízási szerződés alapján díjat a magánszemélynek.
 
Érdemes tudni, hogy az adóelőleg megállapítása szempontjából munkáltatónak kell tekinteni azt, aki bért fizet ki, illetve a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag tekintetében a társas vállalkozást. Bérnek minősül a munkabér, de az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, például a gyermekgondozási díj is, így a kedvezmény azzal szemben is érvényesíthető.
 
Fontos, hogy mielőtt leadná, a nyilatkozat II. Blokkját az Ön házastársának (kedvezményre jogosult élettársának) is ki kell töltenie.
 

Adja le minél előbb!

Érdemes minél előbb leadni a nyilatkozatot, mivel a munkáltató (kifizető) az abban foglaltakat az adóéven belül az átadást követő kifizetéseknél veszi figyelembe.
 
A nyilatkozat tartalmát érintően bármilyen változás esetén az igénylő köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni, vagy a korábbi nyilatkozatot visszavonni. A nyilatkozat egyik példányát a munkáltatónak, másik példányát pedig Önnek kell az adóbevallás elkészítéséhez szükséges bizonylatokkal együtt az elévülésig, azaz 5 évig megőriznie.
 
 

Ki jogosult a kedvezményre?

A kedvezményt érvényesíteti(k), aki(k):
  • Jogosult a családi pótlékra. Családi pótlékra az élettársakként együtt élő vér szerinti szülők is jogosultak.
  • A gyermeküket jogerős bírósági döntés, egyezség, közös nyilatkozat alapján időszakonként felváltva gondozó szülők 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra. 2017-től elegendő, ha a felek erre vonatkozóan közös nyilatkozatot tesznek a folyósító szerv felé. A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 33 335 (a 66 670 fele), 50 000 (a 100 000 fele), vagy 110 000 (a 220 000 fele) forintot érvényesíthetnek a felváltva gondozott gyermek után. A kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik.
  • A jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. Év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él.
  • A várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa.
  • A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak azzal, hogy 2017-től hozzátartozónak kell tekinteni a gyermek szüleinek hozzátartozóit is (így pl. egy elhunyt szülő testvére is érvényesítheti a kedvezményt a vele közös háztartásban élő árván maradt gyermek után).
  • Az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell.
 
Ha a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a felváltva gondozott gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.
 

Közösen is igénybe lehet venni

A családi kedvezményt a házastársak, az élettársak – az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztásával – közösen is igénybe vehetik, ha megfelelnek a jogosultsági feltételeknek. Ha a családi kedvezményre ugyanazon kedvezményezett eltartott után több magánszemély jogosult, valamint, ha a magánszemélyek a kedvezményt közösen veszik igénybe, akkor a jogosultaknak a nyilatkozatot közösen kell megtenniük.
 
Fontos, hogy ha az igénybevevő a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kéri, aminek következtében az adóbevallása alapján 10 ezer forintot meghaladó befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát különbözeti-bírságként kell megfizetnie.
 

 

A egészségbiztosítási- és nyugdíjjáruklékra is érvényesíthető

A jogosult magánszemély az kedvezményt biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhatja, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege megegyezik a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 15 százalékával, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegével.
 
A munkaerő-piaci járulékkal szemben azonban nem lehet kedvezményt érvényesíteni. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.
 
Példa: ha egy egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére szeretné érvényesíteni a családi kedvezmény, akkor havonta kétszer 100 000 forint, együttesen 200 000 forint családi kedvezményt vehet igénybe. Ha ez a magánszemély egy hónapban 140 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 200 000 forintnak a bért meghaladó részét, azaz 60 000 forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 60 000 forint 15 százalékának megfelelő összeget, azaz 9000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből.
 
Fontos, hogy a járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözeti-bírság fizetési kötelezettség.
Szerző
Ivanyos Judit