Idén 25 éves a somogyvámosi Krisna-völgy, amit sokan csak egy „darabka Indiának” neveznek. Aki fél a nagy utazástól, netán nem engedheti meg magának, de szeretné megismerni a hinduizmust, vagy kiváncsi arra, milyen lehet az élet Indiában, a világ második legnagyobb népességű országában, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia a kis somogyi településre.
 
Krisna a hinduizmusban Visnu isten nyolcadik megtestesülése, a hinduk egyik legszentebb szövege szerint maga az Istenség legfelsőbb személyisége. A hinduizmus a kereszténység és az iszlám után a harmadik legnépesebb vallás, a világon mintegy 1 milliárd hívője van. India a hinduizmus hazája, a lakosság 80 százaléka hindu vallású. A mindennapoknak, a kultúrának is szerves része: minden olyan hely vagy Krisna-templom szentnek számít a Krisna-tudat szerint, amelyben szent emberek élnek, és Istent szolgálják. Kiemelt jelentőségű Vrindávana, a Delhitől nyolcvan kilométerre találhatú falu, Krisna szülőhelye, valamint a Majápur, Srí Csaitanja szülőhelye, aki szintén Krisna egy alászállt formájaként élt a 15-16. században.
 
Krisna-völgy 280 hektáron terül el. Az egykori birkalegelőt mára rendkívül sokszínű élővilág népesíti be, több mint 950 fa- és bokorfaj található a botanikus kertjében. Ez már önmagában élmény, de még hasznos is: oktatásra illetve étkezési terményekre irányuló kutatásra használják. A Krisna közösségnek van saját biokertje, befőző üzeme, méhészete. Ezek nem csak a templomot és a közösséget látják el, de chutney-k, szószók, mézek, kozmetikai termékek formájában az ajándékboltot is, valamint a Govinda vegetáriánus éttermeket, amik a völgy mellett Budapesten és Egerben is találhatók.
 

Krisna-völgy nem része az országos áramhálózatnak, a szükséges áramot napelemek és szélmalmok segítségével termelik. A közösség vízellátását a házak melletti kutak, valamint egy közös, 330 méter mély kút adják. A szennyvíz feldolgozása pedig egy zéró-kemikália, zéró energia nád-ágy zónarendszerrel történik. A háztartások olyan zöld mosószereket használnak, mint az ecet és a mosószóda.

Iskola is működik a völgyben, 2009 óta államilag akreditált. A Nemzeti Tanterv álral meghatározottakon túl a gyerekek védikus tudományokat, organikus kertészkedést, önfenntartást, ökológiai életstílust, drámát, zenét, művészeteket, kézművességet is tanulnak. 
 
 
Az önellátás mellett a közös imádságok, a hagyományos indiai zenekultúra ápolása, az indiai és keleti fűszerezésű ételek, az Ájurvéda (több mint ötezer éves természetes orvostudományi rendszer) használata és a mindennapokat átható lelki élet teszi a Krisna-völgyet még autentikusabbá. Aki szeretne mindebből egy falatkát, de ezért nem akar vagy nem tud Ázsiáig utazni, az Somogyvámoson részesülhet belőle. Évente 25-30 ezer turista keresi fel a völgyet. Idegenvezetővel meg lehet tekinteni a templomot, lehet enni az említett vegetáriánus étteremben, vásárolni a helyben előállított termékekből. Vannak ezen kívül minden évben jeles tematikus rendezvények fesztiválok (lásd keretes lent). Az ennél is bátrabbak pedig 3 napra akár oda is költözhetnek az erre kialakított vendégházba és élhetik a Krisna-tudatúak életét: a közösség tagjaival együtt korán kelnek, részt vesznek a foglalkozásokon, kiveszik a részüket a mindennapi tevékenységekből.
 
Idei programok:
 
III. Magyarországi Henna Fesztivál és Indiai Szépségnap, 2018. május 20.: Előadásokkal, henna-fotó kiállítással, száriba öltözéssel. Az érdeklődők maguk is elsajátíthatják a henna festét alapjait.

Krisna-völgy 25 éves, nyitórendezvény, 2018. június 23.: A látogatók megismerkedhetnek mindazzal, amit a közösség a 25 év alatt elért. Finomságok, kézműves és családi programok várnak mindenkit. Az esemény ráadásul egybeesik a hagyományos krisna-völgyi nyárköszöntő virágünneppel is. Ezen a napon nyitva áll Krisna-völgy virágkertje, bárki szedhet az ott nyíló virágokból egy kis csokrot, amit a szentélybe lépve az oltáron felajánlhat Krisnának. Lesz ezen felül virágékszer-készítés, origami és száriba öltözés is.

Krisna-völgyi Búcsú – Családi Élményfesztivál 3 napon át! 2018. július 20-22.: Az év legnagyobb krisna-völgyi rendezvénye, az utóbbi években a 3 nap alatt mintegy 8-10000 ember fordult meg a Farmon. A völgy bejárásának lehetősége mellett (látogatható a templom, az ökofalu, a kertészet, az iskola, a tehenészet) éttermi sátrak, kézművesek, hagyományos indiai bemutatók, tűzceremónia, gyerekprogramok zene és tánc is gondoskodik a felejthetetlen élményről.
 
Vega Gasztro Nap, 2018.augusztus 19.: Ezen a napon számos helyben készített indiai és magyaros ételt lehet kóstolni. Külön érdekességként asztalra kerül a Krisna-völgyben termesztett karella (tökféle) és okra (mályvaféle).

Bio Sütőtök Nap, 2018. október 21.: A nap során az érdeklődők számos, a Krisna-völgyben termesztett sütőtökből készült ételt kóstolhatnak meg, kézműves foglalkozásokon illetve zenés-táncos programokon vehetnek részt.
 
Akinek ennyi nem lenne elég, netán éppen a Krisna-völgyben kapna kedvet az igazi Indiához, annak is érdemes felvennie a kapcsolatot a közösséggel, akik rendszeresen utaznak Indiába akár csoportokkal is. Nemrégiben Kovács Áron televíziós és rádiós műsorvezető és forgatóstábja kérte fel őket egy 12 napos „idegenvezetésre”, ebből született a Viasat3-on az Egy nap a világ című sorozatban két félórás film. Áron utóbb mesélt is az élményeiről, arról, ő milyennek látta Indiát.
 

Indiáról általában: „A szépség és a szörnyeteg keringőzik, és nem tudják elengedni egymást. Olyan, mint egy hatalmas építési és lomtalanítási terület, ahol éppen mindenki esküvőre siet.”

Delhiről: „Tulajdonképpen csak átutaztunk rajta, de az autóból is egy kulturális sokk volt.”
 
A tavaszünnepről Vrindávanában, Krisna szülőhelyén: „Kis település, amelyen az ünnep arról szól, hogy az emberek egymást dobálják színes festékkel. Már a reptéren mindenki csupa piros, kék, zöld. Aztán kimész, és olyan, mintha egy vándorcirkuszba csöppennél. És közben ott sétálnak az utcán gyönyörű száriban a nők, vagy meglátsz a távolban egy gyönyörű épületet, amiben úgy próbálsz elmélyülni, hogy kizárod a zavaró tényezőket. És az az érdekes, hogy miközben ez Krisna szülőhelye és zarándokhely, nincsen kiépülve turistalátványossággá.”

A Taj Mahalról: „Élőben nem is olyan nagy, mint a képeken. Szép, mert fehér, mert márvány, mert szimmetrikus, de kicsit rideg. Ráadásul a császárnak és a császárnőnek a síremléke körül hatalmas a zaj, a tömeg. Szabályosan lökdösődnek az emberek, hogy odaférjenek, nincs idő megcsodálni például az épületet, a díszítéseket. Behömypölyögsz, kihömpölyögsz, a benőségesség viszont hiányzik.”
 
 
Az Elfeledett Városról (a legnagyobb mogul uralkodó, Akbar által mesterségesen létrehozott, majd pár év után rossz fekvése miatt mégis elhagyott főváros): „Nagyon szép a kripta, a sírkert, a palota. Ez az egész ma gyakorlatilag egy múzeum, a helyiek abból élnek, hogy a turistáknak árulnak csecsebecséket. Ha odamész, mindig megrohan 10-15 gyerek, akik próbálnak eladni neked valamit, de kedvesek, nem rámenősen csinálják.”

Kalkuttáról: „Állandó építkezés, a közlekedés pedig egészen sajátos. Nem szabad kilógni a kocsiból, riksából, mert olyan szűkek az utak, hogy az emberek minden centiméterrel kalkulálnak a továbbhaladásuk során. Mindenki ugyanazt az egy utat használja: motorok, riksák, autók, buszok, elefántok...  Kis túlzással 1 kilométert tettünk meg másfél óra alatt, ami a kisérőnk szerint jónak számít. Vasárnap jártunk ott, amikor az ottani viszonyok szerint nyugalom, béke van.”

Dzsaipurról: „A hivatalos útikönyvek szerint a Taj Mahal mellett a másik kötelező látványosság a turisták számára. Meg is néztük a maharadzsa palotáját, a templomot, az erődöt. Számomra azonban a leggyönyörűbb, és az egész indiai utazás abszolút csúcspontja egy teljesen ismeretlen régi vallási központ volt, ahova a kísérőnk elvitt minket. Egy pici völgyön vezet keresztül az út, csak gyalog lehet közlekedni, és amikor átjutsz rajta, eléd tárul a hegyek által körülvett kis terület, közepén az ékszerdobozzal: a sziklába épített színes házakkal, templomokkal. Azt hittem, ilyet csak a díszletépítők tudnak csinálni. Már ezért az egyért megérte volna elutazni.”
 
 
Végezetül Indiáról még egyszer: „Hogy India tetszik-e, csak rajtad múlik. Ez egy szellemi-lelki próbatétel: tudsz-e a jóra koncentrálni, meglátni a szépet, és közben elfogadod-e a rosszat, a csúnyát.”

A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közösségének segítségével India kicsiben és nagyban is megnyílik az érdeklődők előtt. Ha Ön szeretné segíteni az egyház karitatív munkáját, illetve a Krisna-völgy további fejlődését, ajánlja fel nekik adója 1 százalékát.
 
Technikai szám: 0389 ​