Az idei év egyik fontos adóügyi változása, hogy a kisvállalati adó (kiva) mértéke 13 százalékról 11 százalékra mérséklődik, árbevételi maximuma 3 helyett 6 milliárd forint lesz. De mi is az a kisvállalati adó? És kikre vonatkozik ez az összevont adónem?
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki:
• a szociális hozzájárulási adót
• a szakképzési hozzájárulást és
• a társasági adót.
• a szociális hozzájárulási adót
• a szakképzési hozzájárulást és
• a társasági adót.
Az adó mértéke 2021. január 1-jétől az adóalap 11%-a.
Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére.
Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal terheli, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére.
Kinek érdemes a kisvállalati adót választania?
Azoknak a vállalkozásoknak érdemes ezt az adónemet választania, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések általában meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával azt tervezik, hogy jelentős fejlesztéseket hajtanak végre.
Azoknak a vállalkozásoknak érdemes ezt az adónemet választania, amelyeknél a személyi jellegű kifizetések általában meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve amelyek a nyereségük visszaforgatásával, vagy tőke bevonásával azt tervezik, hogy jelentős fejlesztéseket hajtanak végre.
A kisvállalati adó választására jogosultak köre
A kisvállalati adó alanya lehet:
• az egyéni cég,
• a közkereseti társaság,
• a betéti társaság,
• a korlátolt felelősségű társaság,
• a zártkörűen működő részvénytársaság,
• a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
• az erdőbirtokossági társulat,
• a végrehajtó iroda,
• az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
• a szabadalmi ügyvivői iroda,
• a külföldi vállalkozó,
• a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
A kisvállalati adó alanya lehet:
• az egyéni cég,
• a közkereseti társaság,
• a betéti társaság,
• a korlátolt felelősségű társaság,
• a zártkörűen működő részvénytársaság,
• a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
• az erdőbirtokossági társulat,
• a végrehajtó iroda,
• az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
• a szabadalmi ügyvivői iroda,
• a külföldi vállalkozó,
• a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy
A következő esetekben választható a kisvállalati adó szerinti adózás:
- az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
- az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;
- az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen (jogerősen) nem törölte;
- üzleti évének mérlegforduló napja december 31.;
- az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;
- ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
- az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei 3 meghaladják az adózó adóköteles kamat bevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.
Az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján kell figyelembe venni.
Szerző
Kabarcz-Horváth Ibolya
Kabarcz-Horváth Ibolya
