Jó hír, hogy 2017-től bizonyos típusú jövedelmekre nem vet ki különadót a NAV. Itt tudhatja meg, hogyan igényelheti vissza a korábban befizetett különadót.
Kedvezően módosultak a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó szabályait tartalmazó 2010-es különadó törvény rendelkezései.
 
A változás következtében nem minősül különadó alapjának a kormánytisztviselők és a köztisztviselők esetében (közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 67. §-a) és más azonos tartalmú létszámcsökkentés szerint végrehajtott felmentés esetében sem a magánszemélyt megillető, a felmondási időre járó juttatás és végkielégítés.
 
Habár a megváltozott rendelkezés 2017. január 1-jén lépett hatályba, a 2016. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre is alkalmazni kell. Így a magánszemély visszaigényelheti a tőle levont különadót, ha annak levonására 2016. január 1-jét követően, de még az új szabály hatályba lépése előtt került sor.
 
Ha a kifizető levonta a bevételből a különadót, akkor a magánszemély a volt munkáltatónál kezdeményezheti a közterhek közötti különbözet megállapítását.
 
A munkáltató a korábbiakban különadó-alapba tartozó jövedelmek után megállapítja az általános szabályok szerinti közterheket, és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A munkáltató továbbá módosítani köteles a jövedelemszerzés bevallási időszakára vonatkozóan benyújtott havi adó- és járulékbevallását és a magánszemély részére kiadott igazolást. Ez az eljárás nem érinti a munkáltatót terhelő közterheket, valamint az eljárással összefüggésben a munkáltatót nem terheli pótlékfizetési kötelezettség.
 
Fontos változás, hogy 2017-től a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás kulcsa 27 százalékról 22 százalékra csökken. A különadó összege ugyanis már nem minősül a szociális hozzájárulási adó alapjának – eddig a törvény a társadalombiztosítási járulék kifejezést tartalmazta, ezt a típusú kötelezettséget azonban 2012. január 1-jétől felváltotta a szociális hozzájárulási adó -, az összeg után tehát mostantól a kifizetőnek 22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie.
 
A felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabér, illetmény összegével kapcsolatban egyértelművé vált, hogy ezt az összeget a szociális hozzájárulási adó alapjaként kell figyelembe venni.
 
További részletekről a NAV oldaláról tájékozódhat.
Szerző
Ivanyos Judit