Évente átlagosan kb. 150.000 ember rontotja el az adó1%-os nyilatkozatot, így felajánlásuk érvénytelenné válik. Tudja meg, hogyan töltheti ki az EGYSZA lapot, és mik a buktatók.
 
 
Az elmúlt évben is nagyon sokan rontották valamilyen okból el az 1%-os rendelkezést, aminek többek között az az oka, hogy legtöbben az utolsó napokra hagyják az EGYSZA lap kitöltését. Habár az 1%-os nyilatkozat egyszerűnek tűnik, mégis figyelmetlenségből belefuthatunk néhány bosszantó bakiba.
 
Tipikus hiba például a késedelmes leadás. Az 1+1%-os nyilatkozatot 2017. május 22-ig nyújthatja be az adóhatósághoz, rendelkezhet az adóbevallásával együtt, de attól függetlenül is. A határidő azonban jogvesztő, ha lekési, nyilatkozata érvénytelen.
 
Fontos tudni továbbá, hogy csak olyan civil szervezet fogadhat 1%-ot, amely szerepel a NAV regisztrált kedvezményezettek listáján. A NAV év közben is frissíti a listát, előfordulhat, hogy időközben kizár onnan egy szervezetet. Sokan ott rontják el a felajánlást, hogy olyan egyesületet vagy alapítványt választanak, amely nincs rajta a listán vagy már kizárták. Éppen ezért mindenképp érdemes ellenőrizni az aktuális regisztrációs listát a felajánlás előtt.
 
Érvénytelen tovább a rendelkezés, ha:
  • a nyilatkozaton nem szerepel a kedvezményezett (civil szervezet) adószáma vagy az nem pontos, nem olvasható, vagy;
  • a nyilatkozaton nincs rajta a kedvezményezett (egyház) technikai száma, illetve az nem pontos, nem olvasható, a technikai szám hiányában a nyilatkozaton feltüntetett elnevezés alapján az egyházi kedvezményezett nem azonosítható;
  • egy magánszemély mindkét rendelkező nyilatkozat ám ugyanazon kedvezményezetti körbe tartozó két szervezetet jelöl meg (például: két egyház);
  • a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékon nincs feltüntetve a felajánló adóazonosító jele, illetve az nincs lezárva;
  • a rendelkező munkavállaló a munkáltatónak átadott lezárt borítékot annak ragasztási felületére átnyúlóan nem írta alá;
  • a magánszemély az adóját határidőig nem fizette meg, továbbá, ha a részére 12 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezett az adóhatóság, de az engedélyező határozat feltételeit a magánszemély nem teljesítette;
  • a magánszemély olyan szervezetet, személyt jelölt meg kedvezményezettként, amely a törvény alapján nem lehet kedvezményezett (például párt, vagy olyan alapítvány, amely nem végez közhasznú tevékenységet);
  • a magánszemély által választott szervezet nem tett eleget a törvényben meghatározott kötelezettségének és nem tette közzé azt, hogy a korábbi év(ek)ben számára felajánlott összeget hogyan használta fel. Emiatt ugyanis a törvény szerint az adóhatóságnak ki kell zárnia a mulasztó szervezetet a mulasztást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a felajánlásokból történő részesedésből, azaz a kizárás évében a szervezet nem kaphatja meg a részére felajánlott 1%-os összeget.
 

Mi történik, ha érvénytelen nyilatkozatot ad le?

Amennyiben valamilyen okból nyilatkozata érvénytelen, az adóhatóság tájékoztatás céljából felveszi Önnel a kapcsolatot. Amennyiben azonban leadta rendelkező nyilatkozatát, de a NAV-tól nem kapott tájékoztatást arról, hogy nyilatkozata érvénytelen lenne, továbbá ha a kedvezményezett szerepel a www.nav.gov.hu honlapon közzétett tájékoztatóban, akkor 1%-os renelkezést az adóhatóság teljesítette.
 
Érdemes tudni azonban, hogy az 1%-os nyilatkozat érvénytelenségét megállapító határozattal szemben a magánszemély fellebbezhet. Amennyiben a rendelkező több szervezetet jelölt meg egy kedvezményezetti körből (pl. két civil szervezet), akkor egyik rendelkezése sem érvényes. Ha azonban a két rendelkező nyilatkozat elkülönülten (az egyik bevallással együtt, a másik attól független) érkezik az adóhatósághoz, akkor csak a bevallástól elkülönülten érkező 1%-os nyilatkozta minősül érvénytelennek.
 
Szerző
Ivanyos Judit