Itt tudhatja meg, hogyan szüntethető meg a civil alapítvány vagy egyesület a szervezet döntése alapján - végelszámolással.
 
Amennyiben az egyesület jogutód nélkül szűnik meg és nem fizetésképtelen, akkor megszüntetésére a végelszámolási eljárás alkalmazható. A civil szervezet végelszámolásának szabályairól a civil törvény rendelkezik. 
 
Ha az egyesület döntéshozói szerve dönt a szervezet megszűnéséről, akkor köteles meghatározni a végelszámolás elrendelését, megállapítani a végelszámolás kezdő időpontját, továbbá meghatározni a szervezet vagyoni részesedésének jogalanyait, illetve rendelkezni a szervezet további sorsáról is. Fontos továbbá, hogy a végelszámolás közzétételét követően a civil szervezetnek haladéktalanul el kell különítenie az eljárás költségeinek fedezetét.
 
 

Miről szól a végelszámolás?

A végelszámolás elsősorban a civil szervezet vagyonáról rendelkezik, amely a végelszámolás kezdő időpontjában birtokában áll, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez (kivéve csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló vagyont). Érdemes tudni, hogy a végelszámolás nem hajtható végre a civil szervezet fizetésképtelenségét megállapító végzés esetén, a felszámolás elrendelésével pedig a folyamatban lévő végelszámolás megszűnik.
 

Ki hajtja végre a végelszámolást?

Az egyesület döntési szerve választja meg a végelszámoló személyét(eit). A végelszámoló személyére Ptk.-nak a jogi személy vezető tisztségviselőjével szembeni követelményeire és kizáró okokra vonatkozó általános szabályait, valamint civil szervezeti formánál a vezető tisztségviselőre meghatározott további előírásait kell alkalmazni. Fontos, hogy a végelszámolás kezdetétől a civil szervezet vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül.
 

A végelszámoló feladata:

  • a végelszámolás bejelentése;
  • a végelszámolás megindításának nyilvántartásba vétele iránti kérelemben köteles bejelenteni a végelszámolás megindítását elrendelő határozat keltét, kezdő időpontját a végelszámoló nevét (cégnevét) és lakóhelyét (székhelyét), illetve, amennyiben a végelszámoló nem természetes személy, akkor a nyilvántartási számát (cégjegyzékszámát) és a feladatra kijelölt természetes személy nevét és lakóhelyét, továbbá a szervezet ügyintéző és képviseleti szerve megbízatásának megszűnését.
 
A végelszámoló a végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül – szükség szerint – értesíti a végelszámolás megindításáról:
  • az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében;
  • amennyiben a civil szervezet valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, az ügyben eljáró nyilvántartást vezető szervezetet;
  • a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervezetet;
  • ha marad fenn olyan környezeti károsodás, környezeti terher, amely bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettséget von maga után, a károsodások elhárításához, illetve a terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat, akkor a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot;
  • a szervezet pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót;
  • a szervezet vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit;
  • a civil szervezet által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.
 
 
Továbbá a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra:
  • az adóbevallásokat,
  • a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
  • a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
  • a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést),
  • a szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot.
 
Ezenfelül a végelszámoló a végelszámolás alatt felméri a civil szervezet vagyoni helyzetét, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti.
 
Fontos továbbá, hogy végelszámoló esetleges visszahívásáról és új végelszámoló kijelöléséről az dönt, aki a végelszámolót kijelölte.
 

A civil szervezet korábbi tisztségviselőjének – végelszámolás kezdő időpontját követő harminc napon belül – feladata:

  • a folyamatban lévő ügyekről a végelszámolót tájékoztatni;
  • a nem selejtezhető, a titkos minősítésű, a számviteli és az adóügyi iratokról iratjegyzéket készíteni, és azokat, valamint az irattári anyagokat a végelszámolónak átadni;
  • ha a végelszámoló díjazásban részesül, a végelszámoló díjának és költségtérítésének kifizetéséhez előre láthatóan szükséges összegre tartalékot képezni, és azt a pénzforgalmi számlájára befizetni, ott elkülönítetten nyilvántartásba venni;
  • a végelszámolás megindításáról a munkavállalókat, illetve a munka törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) haladéktalanul értesíteni.
A fent leírtakat természetesen akkor is alkalmazni kell, ha a végelszámoló a korábbi vezető tisztségviselő.
 
 

Mennyi ideig tarthat a végelszámolás?

A szabály szerint a végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül végre kell hajtani. Amennyiben a végelszámolás megindításának évében nem fejeződik be, akkor a végelszámolónak üzleti évenként el kell készítetni – számviteli törvény szerinti – beszámolót és az adóbevallást, és azokban feltüntetni, hogy a szervezet végelszámolás alatt áll. Emellett a végelszámoló köteles évente tájékozatót készíteni a döntéshozó szerv és a bíróság számára, amelyben ismerteti a végelszámolás alatt álló civil szervezet helyzetét, a végelszámilás okát, és azt, hogy az eljárás befejezése miért nem történt meg, valamint tájékoztatást adni az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.
 
Érdemes tudni, hogy a végelszámolás nem fejezethető be, ha a civil szervezetnek olyan követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek, vagy, amennyiben a szervezettel szemben hatósági vagy bírósági eljárás folyik.
 
Fontos, hogy a civil szervezet a végelszámolási eljárás ideje alatt bármikor – a civil szervezet törlésére irányuló kérelem benyújtásáig – dönthet arról, hogy szűnjön meg a végelszámolás, és folytatódjon tovább a szervezet működése.
 
A végelszámolás szabályairól részletesebben a civil törvény II. fejezetében olvashat.
Szerző
Ivanyos Judit