Egyesülnének, vagy épp ellenkezőleg, szétválnának? Tudja meg, hogy milyen szabályok szerint tehetik ezeket meg a civil szervezetek.
 
A civil szervezetek egyesülését, illetve szétválását a 2011-es Civil törvény rögzíti.
 
 

Az egyesülés szabályai

Az egyesülni kívánó szervezetek egyesüléssel kapcsolatos döntéshozatal során összevontan is eljárhatnak, az egyes egyesülő civil szervezetek döntéseit azonban ilyenkor is külön-külön kell meghozni.
 
Az egyesülés során a szervezetek kötelesek egyesülés tervet készíteni, amelynek része a egyesülő és a jogutód civil szervezet vagyonmérleg-tervezete és az egyesülési szerződés. Az egyesülő szervezetek vezetői egymással együttműködve és a döntéshozó szervek döntései alapján elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben meg kell határozni:
  • az egyesülő szervezet típusát, nevét, székhelyét és nyilvántartási számát, valamint az új (jogutód) civil szervezet nevét és székhelyét,
  • amennyiben beolvadás történik, az átvevő civil szervezet létesítő okiratában szükséges módosítások tervezetét,
  • ha összevonás történik, az új civil szervezet létesítő okiratának tervezetét,
  • továbbá bármit, amit az egyesülésben részt vevő civil szervezetek döntéshozó szervei szükségesnek tartanak.
 
Nem egyesülhet azonban más szervezettel az egyesület, illetve alapítvány, amely felszámolás, jogutód nélküli megszüntetési eljárás alatt áll, vagy ha hogy az egyesülettel, illetve alapítvánnyal szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor.
 
Az egyesülés esetén előfordulhat, hogy az egyik szervezet vagy mindkettőt jogutódlással megszüntetik, ennek részletes szabályozásáról a Civil törvény II. fejezetének 10/C. §-ban olvashat. 
 

A szétválás szabályai

A civil szerveztek szétválása esetében a jogelőd civil szervezet tagja, alapítója akár valamennyi jogutódban tagként, alapítóként vehet részt. A különválás esetén a szervezetek szétválási tervet kötelesek készíteni, amelynek része a szétváló és a jogutód civil szervezet vagyonmérleg-tervezete és a szétválási szerződés. A szerződést a szervezet a vezető tisztségviselői készítik el.

 

A szerződésben fel kell tüntetni:

  • a szétváló civil szervezet típusát, nevét, székhelyét és nyilvántartási számát, és a létrejövő civil szervezetek nevét és székhelyét,
  • a szétválás módját: különválás vagy kiválás,
  • a vagyonmegosztás módját, a jogutódok közötti arányát,
  • a jogutódot – az egyes jogosítványok, kötelezettségek, valamint a folyamatban lévő peres és nemperes ügyek és hatósági eljárások ügyében.
  • Ha kiválás történik a fennmaradó civil szervezet létesítő okiratában szükséges módosítások tervezetét és
  • a kiválással létrejövő civil szervezet(ek) létesítő okiratának tervezetét.
  • Amennyiben különválás történik, a létrejövő új civil szervezetek létesítő okiratának tervezetét.
  • Beolvadás esetén vagy beolvadásos különválás esetén a fennmaradó civil szervezetek létesítő okiratában szükséges módosítások tervezetét
  • Továbbá, amit a szétváló civil szervezet döntéshozó szerve szükségesnek tart.
  • A döntéshozó szervnek fontos feltüntetnie, hogy a vagyonfelosztási javaslat elkészítése során milyen módszerekkel és melyik jogutód vagyonaként kell feltüntetni a jogelőd vagyonát.

 

A szétválási határozat

A civil szervezet döntéshozó szerve szétválási terv elfogadásáról vagy módosításáról határozattal dönt (szétválási határozat). A szétváló civil szervezet tagjai, alapítói nyilatkoznak arról, hogy melyik továbbműködő szervezet tagjává, alapítójává kívánnak válni.
 
A szétvalló szervezet a vagyonmegosztás előtt szerzett jogainak érvényesítésére a szétválás után az a jogutód jogosult, amelynek erre vonatkozó jogát a szétválási határozat rögzíti. Amennyiben bármely vagyontárgyról, igényről a szétválási határozatban nem rendelkeznek, vagy csak később vált ismertté, a vagyontárgyban, igényben vagy annak ellenértékében valamennyi szervezet vagyonmegosztás arányában részesül.
 
Ha bármely kötelezettség terhét a szétválási szerződésben nem rögzítik, vagy csak utóbb válik ismertté, a szétválás után megmaradó, illetve a jogutód civil szervezetekre hárul.
 
A szétválási határozatban rögzített követelést elsősorban azzal a szervezettel szemben kell érvényesíteni, amelyhez az adott kötelezettséget a határozat a vagyonmegosztás folytán telepítette. Amennyiben a jogutód szervezet a kötelességet nem teljesíti, az összes a jogutód felelőssége egyetemleges. A jogútodok közötti elszámolás alapja a szétválási határozatban meghatározott vagyonmegosztási rendelkezés, ennek hiányában pedig a vagyont arányosan kell szétosztani a szervezetek között.
Szerző
Ivanyos Judit