A személyes érintettség és a megbízhatóság alapvető motivációs tényező a civil szja 1% felajánlás során. A legtöbben tájékozatlanságból nem rendelkeznek adójuk 1%-áról – derült ki egy 2015 végén végzett reprezentatív kutatásból, melynek részletes eredményeit január végén hozta nyilvánosságra szakmai szemináriumán a felmérést végző Human Dialog.
A fiatalok az utolsó pillanatban
A kutatásból kiderül, hogy 20-39 éves korosztály tagjai hajlamosabbak közvetlenül az adóbevallás előtt dönteni adójuk 1%-ának sorsáról, míg az idősebbek kevésbé változtatnak a megszokott gyakorlatukon, és gyakran éveken keresztül kitartanak egy alapítvány vagy egyesület támogatása mellett.
A civil szervezet célcsoportja, kitűzött célja, a megbízhatóság és az irántuk érzett szimpátia a fő szempontok, amelyeket leginkább fontosnak tartanak a felajánlók. Meghatározó tényező továbbá a döntés meghozásában a személyes érintettség, vagyis, hogy a választott szervezet tevékenységéből a felajánló közvetlenül is profitáljon – emelte ki a legfontosabb motivációs oko Miha Tamás, a Human Dialog ügyvezetője.
A jó kampány bevésődik
A válaszadók csaknem fele fel tudott idézni 1%-os reklámot, amit az elmúlt év tavaszi időszakában látott, és szintén a megkérdezettek fele vélekedett úgy, hogy döntésére valamilyen mértékben hatottak a civilek kampányai. A sikerhez természetesen elengedhetetlen a megfelelő médiahasználat, a célcsoport kiválasztása, az időzítés, és persze a kreativitás sem utolsó szempont.
Százötvenezren elrontják
A rendelkezési lehetőséggel nem élők válaszai szerint a felajánlási kedvet leginkább az informálás és a figyelemfelkeltés serkentené, ezáltal akár nagymértékben növekedhetnének a civil szervezetek szja 1%-ból származó forrásai.
Azon adófizetők, akik online töltik ki bevallásukat, valamint a középkorúak inkább hajlamosak odafigyelni az 1%-os rendelkezésre, de még mindig százötvenezres nagyságrendű az érvénytelen felajánlások száma.
Az 1% magyar vívmány
Először Magyarországon rendelkezhettek az adófizetők az adójuk 1%-áról a civilek javára. A sikeres módszert az elmúlt évtizedekben a régió számos más országában is átvették. A tapasztalatokat megvizsgálva azt láthatjuk, hogy a lengyel (47%), az olasz (60%) és a szlovák (55%) adófizetők is a magyarokéhoz (50-60%) hasonló mértékben élnek a felajánlási lehetőségekkel.
Pozitívum, hogy a felajánlók tábora hazánkban évről évre bővül, a rendelkezők száma 2015-ben lépte át először a 2 milliós határt. Ugyanakkor egyéb tényezők is hatnak az 1% értékének alakulására, mint például az szja kulcsok csökkenési trendje, ami 2017-ben ismételten befolyásolhatja a civilek által felhasználható 1%-os „torta” nagyságát – mutatott rá az adócsökkentések hatására Miha Tamás.
Így készült
A fent ismertetett kutatást 2015 végén indította a Human Dialog a civil szervezetek forrásteremtő munkájának segítésének céljával. Az első szakasz fókuszcsoportos interjúkból állt, amelyet decemberben egy nagymintás kvantitatív felméréssel egészítettek ki. A kutatás során mintegy 2000 foglalkoztatott (2015-ben jövedelemadó-bevallásra kötelezett) főt kerestek meg a magyar lakosság körében. Az eredmények egy 800 fős, megyére és településtípusra reprezentatív mintából származnak.
Szerző
Ivanyos Judit
Ivanyos Judit