Újdonság: 2015-től a civil szervezetek kikérhetik az ehhez hozzájáruló felajánlók elérhetőségi adatait, és azokat 5 évig felhasználhatják. Ám a szervezetek jó része nem élt tavaly a lehetőséggel,valamint előfordult, hogy hónapokat kellett várni az adatokra.
 
 
Egy 2015-ös szabályozás szerint az adó 1%-ot felajánló nyilatkozhat arról, hogy nevét és elérhetőségi adatait (postai és/vagy e-mail cím) a NAV a jogosultak számára hozzáférhetővé tegye-e. Amennyiben a felajánló hozzájárul ahhoz, hogy az általa választott szervezettel adatait megosszák, akkor azokat a civil szervezet az adatszolgáltatást követő 5 évig kezelheti – kizárólag közhasznú tevékenységével kapcsolatban a magánszeméllyel történő kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel.
 
Fontos továbbá, hogy a NAV a felajánlók adatait nem küldi meg automatikusan a kedvezményezett részére, hanem azokat írásban kell kikérni az adóhatóságtól szeptember 30-ig.
 

Rengetegen félreértették

 
Az adó 1%-ról rendelkező magánszemélyek 34%-a meg is adta adatait, azonban csak a felajánlók 17%-a járult ahhoz hozzá, hogy közöljék a megjelölt szervezetek azokat.
 
A tavalyi évben bevezetett szabályozást úgy tűnik, sokan félreértették. A felajánlók az 1%-os rendelkező nyilatkozaton, az ún. EGYSZA lapon adhatták meg adataikat, ám sokan nem voltak azzal tisztában, hogy ez csak egy lehetőség, nem feltétele az érvényes felajánlásnak. A félreértések elkerülése céljából az idei EGYSZA lapon már az is szerepel, hogy “a hozzájárulás nem feltétele az érvényes rendelkezésnek”.

 

Sokan nem éltek a lehetőséggel

 
A civil szervezetek kommunikációs tevékenységét segítő Human Dialog 2015 őszén egy kutatást végzett az 1%-ot kapó TOP 100 szervezet körében.
 
Arra a kérdésre, hogy tudtak-e az új szabályról, miszerint megkaphatják az adatokat, a szervezetek 70%-a válaszolt igennel, míg 30%-uk nem volt tisztában a lehetőséggel. A megkérdezett szervezetek 60%-a jelezte a NAV felé igényét az adófizetők adatainak átadására 2015. szeptember 30-ig.
 
Arra a kérdésre, hogy miért nem kérték ki az adatokat a NAV-tól, a következő válaszokat adták a szervezetek:
  • „mindenkit szeretnénk megszólítani, nem csak a saját adományozóinkat, személyes zaklatásnak tartjuk, ha visszaélnénk ezekkel az adatokkal, nem akarunk ennyire erőszakosnak tűnni”;
  • „a közalapítványt társadalmi munkából csinálják, nincs rá kapacitás”;
  • „nem volt cél, hogy az így megszerezhető adatokat használjuk”;
  • nem tudjuk, milyen előnyeink származhatnak az adatokból”;
  • „nem tudtunk a határidőről, ezért lecsúsztunk erről a lehetőségről”;
  • „volt már ilyen lehetőség, hogy lekértük az adatokat a NAV-tól, nem kaptunk semmit, ezért úgy gondoltuk, hogy most sem kapnánk semmit, ezért le sem kértük”.
  • A rendszer újdonsága miatt, úgy tűnik, a NAV is követett el tavaly hibákat. Arra a kérdésre, hogy a szervezetek megkapták-e a kért adatokat, a megkérdezetteknek csupán a 62%-a válaszolt igennel, tehát 38%-ukhoz valamilyen okból a megkérdezés időpontjáig nem érkeztek meg az igényelt adatok.
 
A kérdésre, miszerint 2016 tavaszán fogják-e (ha igen, hogyan?) használni kampánycélra a NAV-tól kapott 1% felajánlói adatbázist, az alábbi válaszok születtek:
  • „igen, de nincs még kialakult terv”;
  • „igen, email-es és postai megkeresésre”
  • „nem fogjuk felhasználni”.
 
Az eredmények azt mutatják, hogy nem éltek elegen a kínálkozó lehetőséggel, valamint sokan hosszas várakozás után kapták csak meg a NAV-tól az adatokat. Az is szembetűnő, hogy többen, ha ki is kérték az adatokat, nem fogják felhasználni, vagy nem tudják, mire használhatnák fel; illetve több szervezet tart attól, hogy tolakodásnak tűnne, ha a megkapott elérhetőségeket felhasználva kapcsolatba lépne a felajánlóival.
 
Mindez azért meglepő, mert az új szabályozásnak éppen az lenne a célja, hogy a civil szervezetetek közvetlenebb kapcsolatot alakíthassanak ki felajánlóikkal, ezáltal felmérhessék igényeiket, kikérhessék véleményüket. Arról, hogy mire szolgálhatnak a kikért adatok részletesebben korábbi cikkünkből tájékozódhat.
Szerző
Ivanyos Judit