A civil szervezet az alap közhasznú cél megvalósítása érdekében folytathat gazdasági tevékenységet is. Fontos, hogy a két típusú tevékenységet külön kell könyvelni.

 
Sokan nem tudják, de civil, közhasznú szervezetet folytathat gazdasági tevékenységet, ugyanakkor ezt főfoglalkozása szerint nem teheti – csak a közhasznú tevékenység mellett, annak kiegészítéseként. Ha a civil szervezet valamely évben elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységet végzett, az adóhatóság törvényességi ellenőrzési eljárást indít ellene.
 
A civil szervezetnek tehát létesítő okiratában cél szerinti tevékenységként valamilyen közhasznú tevékenységet kell megjelölnie, és a cél megvalósítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is vállalhat, feltéve, ha az nem veszélyezteti alapcél szerinti tevékenységét. Csak akkor vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, ha ezzel nem sodorja veszélybe a közhasznú feladatának ellátását, működését és fenntartását.
 

Mik lehetnek a civil szervezet bevételei?

• Ha egyesületről van szó, tagdíj, alapítvány esetében pedig alapítótól kapott befizetés, illetve az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon;
• gazdasági-vállalkozási tevékenység bevétele;
• költségvetési támogatás;
• pályázatútján vagy egyedi döntéssel kapott támogatás;
• az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból érkező támogatás;
• az EU költségvetéséből vagy más államtól kapott támogatás;
• kapott szja 1%-ok összege
• az államháztartás részéről érkezett bevétel;
• más szervezettől vagy magánszemélytől kapott adomány;
• befeketedésből származó jövedelem;
• egyéb bevételek.
 
Ezeket a költségeket a számviteli előírások szerint, elkülönítetten kell nyilvántartani
 

Mik lehetnek a civil szervezet kiadásai?

• a közhasznú tevékenységgel összefüggő költségek;
• gazdasági, vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek;
• működési költséges (adminisztráció, tárgyi eszközök, dologi kiadások).
 

A költségek elszámolása:

A szervezetnek a közhasznú, illetve a gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó bevételeit és kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani, amennyiben tehát gazdasági tevékenységeket is folytat kettős könyvelést kell vezetnie. A beszámolási szabályokról részletesebben a „civil törvény VI. fejezetében olvashat. 
 
Amennyiben a közhasznú szervezet saját honlappal rendelkezik, a költségvetési beszámolót és a közhasznúsági jelentést saját internetes oldalán is el kell helyeznie, legalább a közzétételt követően két üzleti évig.