Habár a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény több éve megszűnt, de egy kedvező rendelkezés szerint áthúzódó kedvezményként a 2015-ös adóévben, azaz a 2016-os adóbevallásban még lehet érvényesíteni.
 
 
Érdemes tudni, hogy lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény 2007. január 1-jével megszűnt, de egyes átmeneti szabályok szerint azon magánszemélyek, akik a hitel törlesztését a fenti időpont előtt kezdték meg – a 2006 évi törvényi feltételeknek megfelelve – áthúzódó kedvezményként ezt követően is érvényesíthetik. Fontos azonban, hogy az áthúzódó kedvezmény már csak a 2015. adóévben, azaz idei bevallásban vehető utoljára igénybe.
 

Ki érvényesítheti a kedvezményt?

A kedvezményt személyi jövedelemadóról szóló törvény 38. § (7) bekezdésének 2006. december 31-én hatályos feltételeinek megléte esetén lehet áthúzódó kedvezményként érvényesíteni. Eszerint tehát az adókedvezmény a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben vehető igénybe. Amennyiben azonban a kedvezmény alapját adó lakáscélú hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet alapján megelőlegező kölcsönnek kinősül, vagy ha a magánszemély az említett kormányrendelet szerint nem veheti igénybe gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményt és/vagy megelőlegező kölcsönt, ebben az esetben a kedvezmény azokban az adóévekben írható jóvá, amikor az igénybevevő a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult (vagy jogosulttá váló) gyermeke van.
 
Ez azt jelenti tehát, hogy a kedvezmény a fő szabály szerint a törlesztés megkezdésének évében és az azt követő négy adóévben vehető igénybe.
 
A lakáscélú hitel törlesztésének kedvezménye még érvényesíthető a 2015-ös adóévben, amennyiben a fent ismeretet szabály második mondata teljesül. Eszerint a kedvezmény áthúzódó érvényesítésének feltétele, hogy az igénylő, tehát az adósnak vagy az adóstársnak legyen olyan akár 2006. december 31-ét követően született gyermeke, aki után a hitel törlesztési időszakában jogosult a családi pótlékra. Másfelől a fenti mondat két vagylagos feltételt is magába foglal, amely bármelyike teljesülése esetén a magánszemély meghosszabbított időszakban igénybe veheti a kedvezményt.
 
Ez alapján tehát a 2015-ös adóévben (2016-os bevallásban) érvényesíthető még a kedvezmény, ha:
  • az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználásra felvett hitel részben vagy egészben a lakáscélú állami támogatásról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön vagy,
  • amennyiben a hivatkozott kormányrendelet szerint az igénylő gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre és /vagy megelőlegező kölcsönre nem jogosult.
 
Érdemes figyelembe venni, hogy az első pontban meghatározott feltétel, hogy a felvett hitel részben vagy egészben megelőlegező kölcsön-e, csak a szerződés megkötésekor lehet leellenőrizni.
 
Ezt azt jelenti, hogy amennyiben, a későbbi körülmények (gyermek születése, türelmi idő letelte stb.) miatt változás történik, az nem befolyásolja az igénylő jogosultságát.
 
Eszerint tehát a magánszemély a következő esetekben is érvényesítheti a kedvezményt:
  • amennyiben vállalt a gyermek(ek) megszületésével a megelőlegező kölcsön részben vagy egészben átalakul lakásépítési kedvezménnyé („szoc.pollá”);
  • ha a hitel felvételekor részben lakásépítési kedvezményt érvényesített, részben pedig megelőlegező kölcsönt vett fel (tehát pl. az az egygyermekes család, amely a szerződésben további egy gyermeket vállal);
  • abban az esetben, ha a megelőlegező kölcsönt a hitel felvételekor csak egy gyermekre érvényesített, de a törlesztés időszakában több gyermek is születik, akikre tekintettel visszamenőlegesen igénybe veszi a lakásépítési kedvezményt;
  • ha a vállalt második gyermek nem született meg, ezért a megelőlegező kölcsönt részben vagy egészben vissza kell fizetni az állam részére, mivel ilyenkor a hitel részben megelőlegező kölcsönnek minősül.
 
A fentiekben ismertetettek alapján tehát, a lakáscélú hitel törlesztéséhez kapcsolódó kedvezményt meghosszabbított időtartamban nem érvényesíthető, amennyiben a magánszemély a lakásépítési kedvezményt („szoc.polt”) igénybe veszi.
 
Ez azt jelenti, ha az igénylő akár a szerződés megkötéskor, akár a hitel törlesztésének időszakában érvényesíti a lakásépítési kedvezményt („szoc.polt”), és a hitel részben vagy egészben nem megelőlegező kölcsön, akkor a magánszemély a kedvezményre a meghosszabbított időszakban nem jogosult. A hitelintézet abban az esetben nem adja ki az igazolást, amennyiben a magánszemély a fentiekben ismertetett feltételek szerint – a hitelintézet információi alapján - érvényesítette a lakásépítési kedvezményt.
 
Fontos továbbá, hogy szélsőséges esetben az a magánszemély sem veheti igényben kedvezményt, aki habár jogosult a lakásépítési kedvezményre és/vagy a megelőlegező kölcsönre, de nem érvényesíti azt.