Egyre több a külföldön munkavállalók száma és számos külföldi személynek származik jövedelme Magyarországról. Sokak számára nem egyértelmű, hogy mikor mely ország felé adózzanak, illetve milyen esetekben ajánlhatják fel adójuk 1%-át.
Számos állam az egyenlő elbánás elvét követve nemzetközi egyezmények megkötésével, valamint a nemzeti adószabályozással arra törekszik, hogy elkerülje a kettős adózást, azaz csak egy ország felé kelljen adózniuk a külföldön munkát vállalóknak. Magyarország hetvennégy külföldi állammal – köztük az Európai Unió (EU) összes államával – kötött egyezményt a kettős adózatás elkerüléséről.
Fontos feltétel az adózó adóügyi illetőségének megállapítása, ez a fogalom határozza meg, hogy az adózó jövedelmének adóztatására mely állam jogosult. A magányszemélyek adóügyi illetőségének meghatározásáról a kettős adóztatás elkerüléséről az Szja törvény is rendelkezik. Ha van az adott konkrét esetre vonatkozó nemzetközi szerződés, akkor az abban foglaltak szerint kell meghatározni az adózó illetőségét, amennyiben azonban nincs szerződés, akkor az Szja törvény rendelkezéséi szerint kell eljárni.
Mit kell tenni, ha külföldön adózik?
A külföldön történő munkavégzés esetében tehát elsősorban az illetőséget kell megállapítani, amelynek igazolására adóhatósági igazolás szükséges.
A NAV a belföldi illetékességről a belföldi magánszemélyekre vonatkozó szabályok alapján a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül állítja ki az igazolást alapvetően magyar, de ha az adózó kéri, akkor angol nyelven is.
A magyar adóhatóság az illetőségigazolást a külföldi hatóság által használt nyomtatványon is kiállíthatja, amennyiben az adózó mellékeli annak magyar nyelvű szakfordítását. A szakfordítást el lehet hagyni, ha a nyomtatvány angol nyelvű, vagy ha a két- vagy többnyelvű nyomtatvány teljes körű angol nyelvű szöveget is magába foglal.
Meddig kell eljuttatni a NAV-hoz az illetőségigazolást?
Fontos, hogy az illetőség igazolására akkor is szükség van, ha az illetőség a korábbi igazolás óta nem változott.
Azok a személyek, akik külföldi illetőségűek az illetőségigazolást az adó év első kifizetés időpontjában, változás bekövetkezése esetén a változást követő első kifizetés időpontját megelőzően kell leadniuk. Ha azonban a külföldön dolgozó magányszemély a kifizetés időpontjáig nem tudja igazolni illetőségét, írásbeli nyilatkozatban is igazolhatja azt a kifizető felé.
Amennyiben a külföldön dolgozó és adózó személy az illetőségigazolást az adóbevallás benyújtásáig nem küldi el, a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév utolsó hónapjára vonatkozó kötelezettségként kell bevallania és befizetnie. A bevallás benyújtása után a kifizetőnek van lehetősége – az elévülési időn belül – helyesbíteni az illetőségigazoláson.
Hogyan ajánlhatja fel adója 1+1%-át?
A külföldön dolgozóknak csak akkor kell szja bevallást benyújtaniuk Magyarországon, ha hazánkból származik jövedelmük, valamint az adóügyi illetőségük magyar, azaz világjövedelmük alapján Magyarországon adókötelesek. Tehát adójuk 1%-áról is csak ebben az esetben rendelkezhetnek magyar civil szervezet és egyház részére. A határidő a külföldön dolgozók esetében is május 20-a.
A gyakorlatban az tapasztalható, hogy a külföldön dolgozók gyakran nem élnek a rendelkezési jogukkal, mivel legtöbbször nem élnek feltétlenül életvitelszerűen Magyarországon, gyakran nem magyar állampolgárok, vagy magyar állampolgárként dolgoznak külföldön. Ezek miatt nem könnyű az adó 1%-ának fontosságát elmagyarázni nekik, gyakran közömbösek a hazánkban tevékenykedő civilekkel és egyházakkal kapcsolatban.
Ugyanakkor az adó 1%-ának felajánlása számukra is előnyös, mivel ezen keresztül segíthetnek egy szervezetnek és egy egyháznak, amelyek fontos közfeladatokat látnak el nap mint nap. Az internet segítségével ők is könnyedén tájékozódhatnak az 1%-ot fogadó szervezet tevékenységéről, az 1%-os támogatások felhasználásáról. Külföldi tartózkodásuk ellenére támogathatnak egy nonprofit feladatot ellátó szervezetet. Az 1%-os rendelkezés számukra sem kerül semmibe, nincs semmiféle kockázata, mindössze az 1%-os nyilatkozatot kell kitölteni. Az EGYSZA lap kitöltéséről és elküldéséről részletesebben itt olvashat.
Ha még nem tudja, hogy kinek adja idén adója 1%-át, akkor keresgéljen az Adó1százalék.com szervezet-böngészőjének segítségével, amellyel tevékenységi kör és település szerint is válogathat. Az érvényes egyházak adatlapját pedig itt találja.
