2017-ben is május 31-ig kérvényezhetik a civilek a közhasznú jogállást. Itt tudhatja meg, mire jó a közhasznúsági státusz.
 
 
Ha egy civil szervezet közhasznú jogállást szeretne, akkor május 31-ig nyújthat be erről kérvényt a székhelye szerinti törvényszéknél. A státuszt papíron egy űrlap kitöltésével lehet kérvényezni. Ha azonban a jogállásról szóló kérelmet nem ezen az űrlapon terjeszti elő, a bíróság hiánypótlás keretében felszólítja az űrlap használatára. Érdemes az űrlapot számítógéppel kitölteni (olvashatóság), a kinyomtatást követően kézzel aláírni.  Az űrlap részletes kitöltési útmutatóját itt érheti el.
 

Minimum 2 év!

A közhasznú jogállás megszerzésének szigorú feltételei vannak. Alapkövetelmény, hogy a szervezet - a kérvény benyújtását megelőzően - legalább két éven át közhasznú tevékenységet végezzen. A kérvényben fel kell tüntetni, hogy tevékenységét milyen feladatkörben végzi, és ezeket a tevékenységeket mely jogszabályhelyek írják (az előző két évben melyik jogszabályhelyek írták) elő. Egy további megkötés, hogy többtagú szervezet esetén ügyvezető testület ülései nyilvánosak, valamint közhasznúsági mellékletét nyilvánossá kell tenni.
 

Mire jó a közhasznú státusz?

Minden szervezet más okból szerzi meg a státuszt, éppen ezért nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni. Bizonyos szervezetek a státusz előnyei miatt válnak közhasznúvá, de olyanokat is találunk, amelyeknél a közhasznúság adottság, mivel főként ilyen típusú tevékenységet végeznek.
 
A közhasznúság kérvényezését megelőzően mindenképpen érdemes átgondolni, hogy a közhasznúsággal járó előnyök mennyiben arányosak a növekedő adminisztratív terhekkel és a pénzügyi-gazdasági átláthatósággal.
 
 A közhasznúsági jogállás előnyei:
  • bizonyos pályázatoknál feltétel lehet;
  • a közhasznú megjelölést csak a közhasznúsági státuszú szervezet használhatja;
  • közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet;
  • közhasznú szervezetek esetében a közérdekű önkéntesek juttatásai kedvezményesebbek,
  • számos adókedvezményben részesülhetnek, például bizonyos esetekben menetsülnek az ÁFA fizetés alól (ennek részleteiről a 2077.évi CXXVII. törvény 85. §-ában olvashat),
  • az egyesületek, és így a közhasznú civil szervezetek is teljes személyes illetékmentességben részesülnek;
  • bizonyos esetekben mentesülnek a személyi jövedelemadó alól (erről részletesebben az 1995. évi CXVII. törvény I. mellékletének 3.3. pontjában olvashat),
  • társasági adókedvezményben részesülhetnek (erről bővebben a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényben olvashat).
 
Érdemes figyelembe venni továbbá, hogy gyakran a piaci cégek szívesebben adnak a közhasznú szervezeteknek támogatásokat, mivel – tekintve, a státusz támogatáshoz további adókedvezmények kapcsolódhatnak – a közhasznúak részesülhetnek TAO támogatásokban (nincs kizárva, hogy nem közhasznú szervezet kapjon piaci támogatásokat).

 

Az 1%-hoz nem feltétel!

Sokan tévesztik össze a közhasznú tevékenységet a közhasznú jogállással. Fontos, hogy ahhoz, hogy egy civil szervezet részesülhessen az 1%-os felajánlásokban közhasznú tevékenységek kell végeznie, de nem feltétel, hogy közhasznú jogállással rendelkezzen. Az illetékmentességnek és a NEA pályázaton való indulásnak sem előfeltétele a közhasznúság. A közhasznú tevékenységekről itt tájékozódhat bővebben. 
 
Fontos tudni, hogy a közhasznú jogállás megszerzéséhez számos feltételnek kell megfelelni, nem beszélve arról, hogy a státusz megtartása megnövekedett adminisztrációs terhet ró a civil szervezetre. A közhasznúsági jogállás megszerzéséről és szabályiról a Civil törvény VII. fejezetében olvashat részletesebben.
 
További civilekre vonatkozó határidőkről adónaptárunkban olvashat.
Szerző
Ivanyos Judit