Adó1százalék.com

 

Az adóhatóság a napokban ismertette a mobil alkalmazások segítségével igénybe vett személyszállítási szolgáltatás nyújtóira (pl. uber-sofőrök) vonatkozó adózási szabályokat.

 

 

Ha az Uber-alkalmazás segítségével nyújt sofőrszolgáltatást, adózóként való bejelentés terheli. Annak ellenére, hogy a platform alkalmazásával összefüggő szolgáltatást nyújtó vállalatnak (Uber) egy másik tagállamban van a székhelye, Magyarországon köteles adózni, mivel a saját nevében és ellenérték fejében nyújt szállítási szolgáltatást az utasnak. Az elsődleges kötelezettsége tehát adószámot igényelni a NAV-nál, amennyiben ezt elmulasztja, de folytatja gazdasági tevékenységét 2003. évi XCII. adózási törvény szerint szankcionálható (megbüntethető).

 

Az Uber vállalkozásnak egy másik Eu-s tagállamban letelepedett adóalanytól igénybevett fuvarszervezési szolgáltatása miatt közösségi adószámmal kell rendelkeznie, amelyet a NAV a vállalkozás bejelentése alapján állapít meg. A belföldön teljesülő sofőri szolgáltatás után a vállalkozást adófizetési kötelezettség terheli és összesítő-nyilatkozat benyújtási kötelezettsége van. A kifizetendő adóalapot az utas által megfizetett ellenértékből a vállalkozásnak a külföldi cég által kifizetett/kifizetendő összeggel csökkentett része képezi.

 

A sofőrnek az utasok részére nyújtott szolgáltatás után adófizetési, bevallási és számlaadási kötelezettsége van. Fontos azonban, hogy az utas nem közvetlenül a sofőrnek fizet viteldíjat és azt nem készpénzzel, hanem készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel teljesíti. Az Áfa törvény szerint tehát a sofőrnek számlázási kötelezettsége van. Minden utas után számlát kell kibocsátania, legkésőbb a szolgáltatást teljesítését követően 15 napon belül. A számlán az utas által megfizetendő teljes értéknek kell szerepelnie, az adó ellenértékét feltüntetve.

 

Abban az esetben választhatja az alanyi adómentességet (ÁFA mentes), ha bevétele időarányosan nem haladja meg a 6 millió forintot – és az alanyi adómentesség választására vonatkozó előírásokat teljesíti. Habár sok teher lekerül így a válláról, de az ÁFA fizetés alól mentesülő sofőrt is számlaadási kötelezettség, és másik tagállambeli adóalanytól igénybe vett szolgáltatás tekintetében adó bevallási és megfizetési, valamint összesítő-nyilatkozat benyújtási kötelezettség terheli.

 

A szabályozásról részletesebben a NAV oldaláról letölthetó információs(14-es,18-as, 27-es és 29-es) kiadványokból tájékozódhat.

 

Jövedelme utáni adózás attól függ, hogy milyen vállalkozási formában végzi tevékenységét.

Ha egyéni vállalkozóként folytatja tevékenységét, akkor az abból származó jövedelme után választhat, hogy kisadózó (kata) vagy (szja szerinti) egyéni vállalkozó szeretne-e lenni. A kisadózóra vonatkozó szabályokról a 2012. évi CXLVII. törvényben (Katv.), az egyéni vállalkozók adózásáról szóló rendelkezésekről pedig a a 1995. évi CXVII. törvény 49/A.§-57.§, 10-11. számú mellékletekben olvashat részletsebben

 

Amennyiben az szja szerint adózást választja, ezen belül is kétféle lehetősége van. Ha évi bevétele nem haladja meg a 15 millió forintot, akkor választhatja az átalányadózást, ebben az esetben bevételének a 20 százaléka után 15 százalék a személyi jövedelemadó terheli.

 

A másik lehetőség a vállalkozói személyi jövedelemadózás, amikor a személyes közreműködés ellenértékeként vállalkozói kivétet könyvelhet, mely után az összevont adóalap részeként 15 százalék személyi jövedelemadót fizet. Ezen túl a vállalkozói jövedelme után – mely a vállalkozói bevétel és a vállalkozói költség különbözete (a vállalkozói kivét is költségnek minősül) – 10 százalékos személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terheli. A vállalkozói osztalékalap után – melyet a vállalkozó jövedelméből kell kiszámítania – 15 százalékos személyi jövedelemadót és 14 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. Az egyéni vállalkozó a jogszabály szerint biztosítottnak számít, ezért járulékfizetési kötelezettség is terheli.

 

Ha pedig társas vállalkozói formát hoz létre, akkor a vállalkozás által választott adózási mód szerint kell adóját megfizetnie A társasági adó részletes szabályairól a NAV oldaláról letölthető 41-es információs füzetben olvashat.

 

Bármelyik vállalkozási formát választja (akár egyéni, akár társas), ha két évet meghaladóan működik a vállalkozás az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (Eva tv.) szerinti adózás is választható. Az erre vonatkozó részletszabályokat a NAV oldalán található 5-ös számú tájékoztató füzet tartalmazza.

 

Minden személyi jövedelemadót fizető magánszemély felajánlhatja adója 1%-át egy regisztrált civil szervezet, valamint +1%-át egy elismert egyház vagy egy kiemelt költségvetési előirányzat részére.

 

Amennyiben az (szja szerinti) egyéni vállalkozói formát választja, Önnek is lehetősége van felajánlani adója 1+1%-át, ha azonban a társas vagy a kisadózói (kata) formát választja, nem fizet szja-t, így adója 1+1%%-áról sem rendelkezhet.

 

Az egyéni vállalkozók adóbevallási kötelezettségéről és az 1% felajánlásáról részletesebben korábbi cikkünkből tájékozódhat. 

 

Szerző
Ivanyos Judit