A személyi jövedelemadó 1+1%-áról rendelkező nyilatkozatban lévő adatok adótitoknak minősülnek, az adóhivatal az engedélyünk nélkül nem szolgáltatja ki azokat. Nézzük, mit is jelent az adótitok, és melyek azok a kivételes esetek, amikor a NAV mégis kiadhatja adatainkat.
 
2015-ben egy apróságban változott az 1%-os felajánlásra vonatkozó jogszabály, a 1996. évi CXXVI. törvény. Az idei évtől kezdve a beleegyezésünkkel az adóhatóság eljuttathatja nevünket és postai, illetve elektronikus levelezési címünket az általunk kedvezményezettként feltüntetett szervezethez.
 
Ugyan – azonosítás céljából – eddig is fel kellett tüntetni adatainkat (név, adóazonosító jel vagy adószám) a rendelkező nyilatkozaton, az újítás annyi, hogy engedélyünkkel adatainkat a kedvezményezett szervezettekhez is eljuttathatjuk. Ebben az esetben számolnunk kell azzal, hogy a szervezet felveszi velünk a kapcsolatot, részünkre tájékoztatást nyújt, és adatainkat – rendelkezéstől számított öt évig – kezeli.
 
 

A rendelkező nyilatkozat adótitok!

Ugyanakkor az 1%-os nyomtatványon (EGYSZA lap vagy 15EGYSZA lap) feltűntetett személyes adataink, illetve az, hogy mely szervezetnek ajánljunk fel adónk 1%-át adótitoknak minősül. A rendelkező nyilatkozatban foglaltak és annak borítékján található adatok különleges védelmet élveznek, azokba illetéktelen személy nem tekinthet be. A rendelkező magánszemélyt hátrány nem érheti, semmilyen utólagos zaklatással nem kell számolnia.
 
Az adóhatóság minden esetben külön kezeli a rendelkező magányszemély és az általa megjelölt kedvezményezett adatait, még abban az esetben is, ha a magányszemély adóbevallásának részeként rendelkezik adójának 1%-áról.
 
A NAV-nak meg kell őriznie adataikat a rendelkező nyilatkozat évétől számított ötödik év végéig. Ezt meghaladóan csak akkor őrizheti meg, ha peres eljárás indul a nyilatkozattal kapcsolatban, annak megszűnésével azonban tovább nem birtokolhatja. A határidő leteltével az adóhatóságnak kötelessége a borítékokat, a rendelkező nyilatkozatokat, az elektronikus űrlap adatait és az adatbázisba felvitt adatokat megsemmisíteni.
 

Milyen esetben adhatja ki mégis a NAV adatainkat?

Bizonyos esetek mégis kivételeknek számítanak:
  • ha a rendelkező nyilatkozattal kapcsolatban indul peres eljárás, a felhatalmazott személyek betekintést nyerhetnek a nyomtatványon található adatokba
  • saját adataira és a rendelkező nyilatkozat tartalmára vonatkozóan ad a NAV rendelkező magánszemélynek tájékoztatást
  • a kedvezményezetett tájékoztatja a javára utalt összegekről
  • az adózással összefüggő tényt, adatot, iratot a hivatalos statisztai szolgálathoz tartozó szervek statisztikai célra felhasználhatják, ha titoktartási kötelezettség megtartását a feldolgozás alatt biztosítják, és később egyedi azonosításra alkalmatlanná teszik
  • belegyezésünkkel nevünket, postai vagy elektronikus címünket eljuttatja a kedvezményezetthez.
 

Mit tegyünk, ha a munkáltató készíti el adóbevallásunkat?

A magánszemély kérvényezheti, hogy munkáltatója készítse el adóbevallását. Abban az esetben, ha az adózó munkáltatója útján vagy adóbevallásától külön küldi el rendelkező nyilatkozatát, - annak érdekében, hogy a magánszemély és a kedvezményezett adatit hatékonyan el lehessen különíteni - a NAV arra kéri az adózót, hogy a rendelkező nyilatkozatról az azonosító adatait (név, adóazonosító jel) válassza le, és kizárólag a nyilatkozat rendelkező részét tegye a borítékba.

 
Szerző
Ivanyos Judit