Sokunkat csábít annak a  lehetősége, hogy Németországból, Svájcból, Ausztriából vásároljunk használt autót. Azonban figyeljünk oda, nehogy sokszorosan ráfizessünk -- figyelmeztet a NAV.
 

Magyarországon folyamatosan emelkedik a külföldről behozott használt autók száma, elterjedt vélekedés, hogy nyugaton sokkal gyakrabban cserélik az autókat, a használtaktól pedig potom pénzért megválnak, csak jóljárhat az ember, hogyha lecsap egy használt, tíz éves Mercedesre Münchenből 4000 euróért. Ha azonban közelebbről megvizsgáljuk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési tapasztalatait azt találjuk, hiába olcsóbb maga az autó, az üzlet néha mégsem annyira éri meg. Ez persze nem azt jelenti, hogy le akarnánk beszélni az ilyesmiről. Azt jelenti, hogy a lentebb felsoroltakat komolyan vegye fontolóra és ne tegyen semmit sürgetés hatására, vagy attól félve, hogy elúszik egy kiváló lehetőség!

Azok a kereskedők, akik külföldről hozzák be a használt autókat, sokszor jelentősen olcsóbban kínálják azokat, mint kollégáik, akik olyan autókat forgalmaznak, melyek magyar forgalomban közlekedtek korábban is. A NAV ellenőrzései alapján körvonalazódik, hogy a használt autókat behozó kereskedők azért is részesítik előnyben a külföldről származó autókat, mert azokon jelentős árelőnnyel adhatnak tovább, amelynek hátterében az esetek jelentős részében adóelkerülő magatartás áll. Az ilyen tevékenységet folytatók legtöbbször nem fizetik meg a járulékos közterheket, tehát afféle mediátorként működnek az eladó és a vevő között, feketén.

Autóikat legtöbbször valamelyik internetes portálon, esetleg zárt közösségi csoportokban kínálják eladásra. Vevőikkel olyan adásvételi szerződéseket kötnek, amelyekben eladóként nem ők maguk, hanem a jármű korábbi – általában a forgalmiba bejegyzett utolsó külföldi – tulajdonosa szerepel. A gyanútlan vásárlók nem túl nagy összegű foglaló átadását, valamint az eljárásokhoz szükséges meghatalmazások aláírását követően néhány napon belül névre írva, rendszámmal megkapják a Magyarországon forgalomba helyezett autójukat. A vevők legtöbbször olvasás nélkül írják alá a papírokat, a szükséges eljárások menetét nem ismerik, nem is akarnak utánanézni, hiszen csak annyit látnak: olcsón jutottak jó autóhoz.  És vélhetően emiatt gyakran az is elkerüli a figyelmüket, hogy az adásvételi szerződésen nem az szerepel eladóként, akitől ténylegesen vásárolják az autót. Arra pedig nem is gondolnak, hogy esetenként hamisított szerződéseket írnak alá, melyről mit sem tud az eladóként feltüntetett személy.

 

Ebből aztán több probléma is származhat

 

Többen számoltak be arról, hogy az autók rejtett hibái következtében őket megillető szavatossági igényeiket nem tudták kivel szemben érvényesíteni, ugyanis az adásvételi szerződésen tipikusan nem az a személy szerepelt, akitől ténylegesen vásároltak, ezáltal olyan többlet kiadásaik keletkeztek, amelyet nem térített meg számukra senki.

Az ügyletek sokszor benzinkutakon, parkolókban köttettek, így voltak olyanok is, akik fel sem tudták venni a kapcsolatot a tényleges eladójukkal, ezáltal nem tudtak kihez fordulni az autóval kapcsolatban felmerülő problémáikkal.

Sokak számára az adóhatósági eljárás során vált nyilvánvalóvá, hogy „céges autót” vásároltak, az eladó persze azt állította, hogy az autó a származási országban magánszemély tulajdonában állt.

Természetesen a NAV adószempontból vizsgálja ezeket az eseteket, de elsősorban nem az adóügyi veszélyekre hívja fel figyelmünket, az üzenet lényege, hogy saját érdekében legyen körültekintőbb mindenki, a külföldről behozott használt autó vásárlása során. Kiemelten figyeljünk a tulajdoni viszonyok, az adásvételi szerződésre kerülő adatok, valamint a járművet bemutató személy ügyletben betöltött szerepének tisztázása terén.

Felelős gondolkodással számos kellemetlenségtől és plusz kiadástól kímélhetjük meg magunkat.

Szerző
Mirkó Anna