A rendszerváltás után felmerült a civil szervezetek adózás során történő támogatása, amelyre csupán hosszas viták és egyeztetések után született megoldás.
Közel hét év elteltével, az 1996. évi CXXVI. törvény elfogadása után vált lehetővé, hogy a magánszemélyek adójuk 1%-ának a felajánlásával támogassák a szervezetek működését. Az 1996. december 19-én elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy az adózó minden adózási évben adója 1%-át felajánlja a tevékenysége, céljai alapján neki szimpatikus civil szervezet számára, bármilyen többletköltség nélkül.
Az adó 1% felajánlásának története 1997-ben tovább bővült, amikor is az egyházak támogatásáról is megállapodás született. Az 1997. évi CXXIX. törvény szerint az adózó a társadalmi és civil szervezeteknek, valamint a különböző közhasznú intézményeknek felajánlható 1%-on túl további 1%-ot a Magyarországon bejegyzett és elismert egyházak valamelyikének, vagy az Országgyűlés által megválasztott kiemelt költségvetési előirányzatnak adhat.
A felajánlott adóforintokkal duplán jól járnak a civil szervezetek, hiszen az állam a felajánlott adóösszeggel megegyező alapot különít el, amire a szervezetek szabadon pályázhatnak. Több milliárdos tételről van szó, és ehhez csupán minimális erőfeszítésre van szükség az adózó részéről, többletköltséggel nem jár a tevékenység.
Az adó 1% felajánlásának gyakorlata több mint 15 éves múltra tekint vissza, a felajánlók köre azonban idáig messze elmaradt a kívánttól. 2012-ben például az adózó polgároknak alig fele ajánlotta fel valamelyik szervezetnek adója 1+1%-át, ami így is csaknem tízmilliárd forintos támogatást jelentett, de nem nehéz elképzelni, hogy az államkasszában hagyott maradék összegből milyen célokat tudtak volna még megvalósítani a civil-, és közhasznú szervezetek.
